Magyar Országos Tudósító, 1944. március/1

1944-03-10 [292]

/inrédy előadása, Folytatás 1./ Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy igen alacsony szállitáai dijak és alaosony utas-kilométerenkénti, illetve árutonnakilométcrenkinti bevételi agyaégtótelek mellett ia aránylag teljesen kielégitő léhot az államvasutak üzleti mérlege, ha a gazdaságos ,' üzemvitelhez a megfelelő feltóteisk és lohotőségek'fennáíl&hék. M*nt köztudomású, a vasutak fő ^Övodaltai-forrása r. teherszállítás, a >ceut- • ránézve tehát az a kedvező, ha cz áru- é3 s zomély forgalom ará'a az áruforgalom javára tolódik el. Ebben a tekintetben ma' igen k? /ező 0 helyzet> mert mig a háború előtt a tapasztalatok szerint 0 >' / üzem akkor kezdett jövedelmezővé válni, amikor a tehervonetkiiohv/cerek összege elérte, illetve túllépte az összes vonatkilomoter teljesítmény 3D ''százalékát, a szeraélyvonatkilomótorek aránya pedig 70 százalék alá süly ed t'/ 1942-ben már a tetervonatlalemé berek aránya 46 százalékot, a személyvonatoké pedig 54 százalékot tett ki* Ugyancsak lényegesen kedvezőbb az ülőhelyidhasználás, ami körülbelül 51 százalék* szemben Ö háború előtti 24 százalékkal. Általában pedig a holtteher és hasznos terhelés viszonya 21 százalókkal javult. További kedvező befolyással volt a MÁV üzleti mórlegének alakulására afc is, hogy nig az üzemi és az űzőmmel szorosan kaposolatos kiadások az üzem volumen jével együtt növekedtek, az ettél független nyugdijterhek, valamint a tőke és kamat szolgálat költségei esek móreokoltebb arányban emelkedtek, Ezek á tanulságok útmutatásul szolgálnak arra, hogy milyen irányban kell a vasntnek a szállítási eszközök közötti elhelyezkedését keresni és milyen irányban kell haladnunk a gazdaságos és mindenekfelett a gazdasági életet jól ós olcsón kiszolgáló vasútüzem fejlesTErtríse érdekében. - Ebben a tekintetben bOrVozetóoként jelentős lépóst tattünk uj könnyű négy tengelyű másod és harmac'

1 osztályú s zemóly kocsik beszerzésével, melyek révén ugy az ülőhely':kkóntí"~h<)ltsuláí>^laraint. az ülőhelyenként szükséges vonóerőt nagy mértékbon sikerült csökken-.' teni. Ugyancsak fontos vontatási nem helyes megválasztása.' Sürü foiv galmú ée nagy emelkedésekkel biró vonalakon, villamosüzem bevezetését vettük tervbe-. A budapestkörnyéki vonalak villamosítása elsősorban a villamosüze^ füstmenteBsége miatt szerepel az államvasutak előirányzatában. A kisforgalmú vonalakon a motoros üzem bizonyult cél- , szerűnek." A többi közepes forgalmú --onalunkon a gőzüzem gazdaságos-' ságát kell mindenáron fokozni és motöroavonatek beállításával sűríteni a vonatok s zámát. - Jelenlegi túlzottan centrális vonalhálózatunkon menet• rendi eszközökkel ós'kisebb átépítések segítségével olymódon kell a vasutközlekedóst kialakítani, hogy nagyobb vidéki városaink, üdülő- * helyeink, etb. egymásközötti minél jobb vasúti összeköttetéshez jus- • sanak. Az áruforgalomban a teherszállítás meggyorsításán kivül a ház* • hozszállitésban a géokocsival való együttműködés megszervezése a to- • vábbi feladat. A távolsági törnegforgolmat ellátó vasúti közleksdést ki kell egészjutoni a gyűjtő és elosetógépkocai járatok szóles kiterjesztésével. A gépkocsival való ogyüttmüködeabon,, a vasut-hajó átrakási szolgálatban nemcsak hüto, hanem másfajta ©ontainerek alkalmazására is be kell • rendezkedni. 4 vaeut-hajó átrakási forgalom • feljesztése céljáéi * vizi átrakó állomások számát kell szaporítanunk, /Polyt.köv,/ ^ -