Magyar Országos Tudósító, 1944. január/1
1944-01-11 [290]
Mgfe. DR. TÖREKI GÉZA, A K'JKIA ELNÖKÉNEK BESZÉDE A JOGSZABÁLYALKOTÁSRÓL. I A magyar kirélyi kúria dr* Töreky Géza'elnökiesével kedden délelőtt évnyitó teljes ülést tavtott az igazságügyi palota fényesen kivilágított dísztermében. A teljes ülés na ö y ovációban és lelkes ünneplésben részesítette dr. Térnoveik| Bélát, a magyar királyi kúria másodelnökét, továbbá dr. Timkó Zolién m. kir. koronaügyészt abból az alkalomból, hogy mindkettőjüket a Kormányzó ür m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki. Mindkettőjüket külön beszéd keretében köszöntötte a kir. kúria nevében dr. Töreky Géza titkos tanácsosi majd az ünnepeltek meghatottan köszönték meg a főméltóaágu kúriának lelkes üdvözletét. Dr* Töreky Géza nagyszabású elnöki megnyitó beszédében fö.. ként a jogszabályok alkotásának kérdésével foglalkozott. * Az igazságügyi kormányzat - kezdte felszólalását - az elmúlt évben nem látta helyénvalónak nagyobbszámu, vagy mélyebbre ható tráltozáa okkal járó törvény alkotás éti 1943-ban szünetalt az igazságügyi törvényalkotás. Ezt megnyugvással vehetjük tudomásul, hiszen a m« kir. kúria erre hivatott szerve az elnöki bizottság etjén már ismételten kifejezésre juttatta aggályait a jogszabályaiké— tás túltengése miatt, A jogszabályoknak egyre növekvő áradata szinte lehetetlenné teszi az azokban veié eligazodást.AJ-Jt ez különöse; abban *fl esetben, ha egyes kérdéseket a törvény niSffl a maguk helyén, hanem alkalomszerűen szabályost Az esetszerü, nem rendszeres sza^ bélyozás mesjKHXtja az illető jo a terület harmóniáját. Az évtizedek : »o--án áttekinthetetlen .tömeggé dagadt jogszabályok között sok' i olyant találunk, amely nem valóságos, hanem csupán vélt szük ö égiatek ki*iók;itósére szolgál, - Rendszerint alig van gyakorlati hatásuk azoknak az ujabb törvényeknek, amelyek egyet bűncselekmények büntetési tételeit fölemelik, Ml jórészt csak akkor látnánk ilyennek a szükségét, ha a .. bíróságok a meglévő büntetési tételek legmagasabb mértékének sürü alkalmazásával, vagy legalább í":ok gyakori megközelítésével kifejezést adnának abbeli felfogásukuak, hogy a rendelkezésükre él le büntetési keretben az illető cselekményt nem, vagy alig tudják I kellőképpen megtorolni, Bzzel szemben a helyzet az, hogy bfcrősegeink a meglévő büntetési tóteleket sem merítik ki, a legmagasabb mérték kiai.abósa pedig a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Felmerülhet itt se az ellenvetés; hogy a büntetési tétel felemelésével a törvényhozó' éppen a birót kívánja szigorúbb Ítélkezésre inoityanié A büntetés kiszabása azonban nem puszta logikai következtetés dolga, hanem az igen r.agy mértékben bizonyos intuitív szemléletből és elhatározásból fakadó rendelkezés, A döntésnél a törvényes büntetési tétel ánkább csak mint tágk^rü korlátozás,'sem mint . a £Üntetés eseti mértékét meghatározó indítók érvényesül* ' ' - Megjegyzéseink természetesen nem oda kivannak mutatni, mintha Jogszabályalkotásunk nem állana a mostani nehéz időkben is.-'hivatésa magaslatán. Sokan sUrgfitik jogrendszerünk átdolgozását azon a cimen, hogy az a kor szociális kívánalmainak nem fole.l meg. Ez^az érv azonban aligha bizonyul helytállónak. Mindaz, amit a eaoelálie jogfejlődés modern vívmányaként szokás ünnepelni, tulajdonképpen megvan fennálló jógiinkban; illetve törvényalkotás nélkül is kifejJŐóik belőle. A gyengébb védelme cz erősebbel szemben, a gyengébb félnek kbgens jogszabályokkal való megvédelmezéss saj^ jól felfogott érdekével e llenke ző szerződési akaratával szemben: mindez bőven érvényesül jelenlegi jogunkban és bírói gyakorlatunk-* bajt egyaránt, Hogy mennyire áthatja egész törvényhozásunkat a szociális gonőoakodéa szelleme, annak ékeaen szóló bizonysága a magyar t»zocí'-lis Jogszabályoknak az i gezsájzü gr minis ster által nemrég közzétett Lanertetéso* /Folyt.köv*/ Q,
