Magyar Országos Tudósító, 1942. július/1

1942-07-11 [274]

~~ZU IMRÉDY * HALÁSZ ÜGY..*/ö. folytatás/ Délután Hl kettőig tartott a tábla itélőtanácsának tárt ajtók mögött folytatott tanácskozása, majd ennek befejezése után vitéz dr, Ottrubay Dezső hirdette ki a tábla meghozott Ítéletét, Eszerint a királyi Ítélőtábla az elsőbiréság Ítéletét a vád tárgyává tett bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkező részében a kiszabott büntetésre is kiható hatállyal raegaemmiaitette és dr. Halász Sándor vádlott cselekményét kétrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazásnak minősítette, Sfcórt a királyi tábla az enyhítő 92, £• alkalmazásával a vádlottat háromszáz pengő pénzbüntetésre Ítélt, amelyet nemfizetés esetén húsz pengőnként egynapi, tehát összesen tizenötnapi fogházra kell átváltoztatni* Kötelezte a tábla Ítélete a vádlottat, hogy ügyvédi kttltsóg óimén további hatvan pengőt fizessen a Tőmaganvádlók Ügyvédjének, Egyebekbon a törvényesek Ítéletét helybenhagyja, /G/» Az indokolás hangoztatja, hogy a törvényszék az állított tények valósága tárgyában elrendelt ós felvett bizonyítás során felmerült bizonyítékokat nem mérlegelte helyesen és több olyan ténynek a valóságát nem vette bizonyítottnak, amit a tábla valónak fogadott el, A tábla ugylátta, hogy az állított tények első csoport jónál a törvényszék tóveson vonta le a valóság bizonyításának eredményeként azt a jogi következtetért hogy a vádlottnak nem sikerült a valóság bizonyítása* Tény ugyanis az, hogy a miniszterelnök a Ház közjogi bizottságában valóban olyan oeszddot tartott, amely a olkkben feltüntetett kijelentéseket tartairaasta, Nem férhet kétscg choz sem, hogy a Magyar isd

egujulás Nemzetiasooialiata Pártszövetség nevében eljáró vitéa Imrédy Béla tisztában volt azzal, hogy a képviselőház elnöke abból a célból hívta egybe a pártközi értekezletet, hogy az országgyűlés képviselőház ban képviselt politikai pártok ünnep'lyea aktussal omaljék törvényerőre a kormányzóholyettesi javaslatot, annak módozatait megbeszéljék és megállapodásra Jussanak, t A tealónak bizonyult tÍnyekből megállapítható as hogy vitéz Jaross Andor 1942 február lo-ón tartott pártkőzi értekezleten vitéz Imrédy Béla megbízásából vett részt és az Imrédy által elmondani kívánt beszéd szövegének pontos ismeretében járult hozzá az értekutieten létre* jött megállapodáshoz. De nyilvánvaló az is, hogy Imrédy Bélának alkalma ős módja nyílt Jaross Andortól még beszédének elmondása előtt érdeklődni a partközi értekesiet eredményéről, hogy az ott létrejött megállapodáshoz képest nem kell-e valamit változtatni beszédének szövegén, Imrédy Béla azonban anélkül, hogy érdeklődött volna az Őt ós a pártszövetséget is kötelezi megállapodás felől, megtartotta beszédét, amely a megállapodással ellentétben állt, amennyiben a beszéd •* ugy terjedelmére, mint tartalmára tekintettel - deklaratív jellegű felszólalásnak nem tekinthető* Beszéde jz elvi álláspont ismertetésén messze túlhaladó polemikus jellegű beszéd volt,* Abból világos .n felismerhető agy vitára kialakuló kezdeményezés ős »talás».Joggal vonható le abból az a következtetés, hogy magatartása okozati összefüggésben áll a szabi megbeszélés 3redmunyeként létrejött megállapodás be nem tartáséval* Arai pedig az illoyalltás kérdését illeti, Bárdossy bászlónak a képviselőházban tartott beszédéből kitűnik, nogy a pártközi értekezlet keretében alkalom nyilott bizalmas megbeszélések formájában olyan kérdések ttsztó^áa ára, amelyek ú törvény javas Írttal kap solatban f lmerülhettekv^gesződével unnak tette ki a vele szembenálló pártokat, hc azok vagy beturtják a meg állapodáet ós polémiába nem bocsájtkozva^megcáfolatlanul hagyják azt, vagy pedig megindítják a vitát ós ezzel e^yrészt teljesen felborítják a megállapodásit, másrészt meghiúsul a szem előtt tartott cél: hogy a kormányzóhelyettüsi javaslatot ünnepélyes kJlóósCgek között szavazzAk meg, /Folyté Jebv,/Ns, l Imrédy