Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2
1942-02-23 [269]
MORVAY EEDRE Dr.ALPOLG-ÁRMEST ER ELŐADÁSA A SAS KÖRBEN A Sas Kör Vámház•• k"ruti helyis égében ünnepi összejövetelt ós társasvacsorát rendezett nagyszámú és 'Hőkölő közönség részvételével. Megjelentek az összejövetelen báró Babarczy István, vitéz Becske Kálmán, Eelkay Ferenc és Kovácsházy Vilmos tanácsnokok, lapp Ferenc, a Vízmüvek vezérigazgatója, Sznntmiklóssy József főjegyző, a főpolgármesteri hivatal vezetője, Medgyessy Iván és Viola Rezső műszak; főtanácsosok, Maurer Ferenc dr., a Gázmüvek igazgatója, Nagy Ferenc kormányfötanácsus, o Sas kör ü.v.elnöke, Sorg Antal kormányfőtanácsos; és még sokan mások, Donáth György dr .országgyűlési képviselő, a Sas Kör elnöke bevezető beszédében viharos lelkesedéstől kisérvo megemlékezett a Kormányzóhelyettes választásról és indítványára az összejtvetel alkalmából hódoló feliratot intéztek vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyetteshez . A UK gnyité elhangzása után általános figyelem között Morvay Endre dr.alpolgármester, a Sas Kör társelnöke tartott előadást "Történelmi séta a gesti kapitcliumon" cimmel. Az illusztris előadó megemlékezett a magyar főváros hőskoráról, a mult század negyvenes éveinek emlékeiről, s közölte, hogy száz éves évfordulója lesz idén az első magyar iparmű kiállítás megnyitásának. Méltatta ennek a dátumnak fontosságát az ország és a főváros életében és megemlékezett a negyvenes évek közállapotairól ós a város életéről. Hangsúlyézta,hogy a Lánchick keletkezésének sorsd"rrtő leientősége volt e magyar iparfejlesztésre. Két óriás, Széchenyi és Kossuth tartotta vállán száz évvel ezelőtt a magyar f.irmamehtumot, - hangsúlyozta az alpolgármester.Olyan nagyok ma már, hogy pillantásunk is alig éri fel őket. Száz éve formálja sorsunkat, egy egész nemzet sorsát az ő szellemüknek ereje,nekik köszönhetünk úgyszólván mindent, ipart,kereskedelmet,közlekedést. Szines képet adott a továbbiakban Morvay Endre dr.alpolgármester az akkori biedermeier világról, amelyből hősiesen magyar korszakot alakitott ki a történelem ereje. Az ébredő nemzeti Öntudat vihara magávalragadta a magyarságát már felejteni készülő nemesi, főUfi osztályt, du megragadtéi, és magyari á formálta,, a nemzeti érzés erejével telitette városi polgárságunknak idegen származású elemeit i.„. Egyre sűrűbb lett és egyre gyakrabban hangzott fel a magyar szó még az idegennyelvü ajkaké' I.P * —l S emiilyen csodálatos folyamat ez, olyan csodálatosan hősieséé ennek a kornak az erőfeszítései, amelyek által minden területen ki akar emelkedni saját kisszerűségeinek béklyóiból. A Széchenyi által irt röpiratok, Kossuth vezércikkel^ bármilyen suleeys ós nehezen megoldható gondolatokat vetnek fel, bármilyen uj" is: szükséges intézmény.- . . vagy szerv zet létesítését jósolják, a gondolat szinte ózonnal testet ölt,mint a mesében a varázslatnak az igéi= így keletkezett az Iparegyesület is; Kossuthnak leli ü,n fel ve nett ötletekét,, s a gondolat már l&é&.augusztu 25-án az jíaŐ magyar ryarmö é'éLlé.ás m-gnyá tásával testet öltött a vár sí rsdoo.te termeiben . A? illusztris előadó ezután hangsúlyozta, ami Athénnek az Akropoliog Rómának a l~.pttoi.oorn ezt jelenti Pestnek Belvárosa, ahol egy nemzetnek szive dobogott száz évvel ezelőtt, szűkre méretezett Utcácskáibán bármerre indulunk is él, találkozunk a tört éne lemmel. No m( csak az ország szive dobogott itt, de itt volt az ország idegrendszeréne központja is L_. t ,r- "'•ree b szellemek adtak itt egymásnak találkozót a kü~ 1 rtnK". r.é í T'.V 1 ~'e-e A a • •.•<-• :•• - ••r>e tr>nfir,é;\V'' ÖRTKH iövrtto'ki1.U.>
