Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2

1942-02-28 [269]

Kézirat -,/\ Hatodik* kiadás. ' A 1

Q Budapest, 1942, február 28, M -~" XXIV.óvfolyan, 57,szárú, /:A HIVnTÁSSZEKrVEZET MIJNÍQiTÁBORA. Folytatás 1,/ Végül hangoztatta, hogy a kapitalizmus ós bolsevizmus két árka között vezet a jövő országútja: a hivatásrendi érdekképviseleti rondszor, amely keresztény, nonzeti alapon összefogja a magyar munkásságot. A nagyar honvédek ezroi küzdenok a holsoviznus ellen. A megjelent munkásság hosszantartó lelkes ünneplésben részositotto a honvédséget ős helyéről felállva, némán áldozott a hősi halottak ömlőkének, A nagy tapssal fogadott beszéd után Vida stván, országos főtitkár nagy beszéd kisérctóben ismertette az ünnepélyes nyilatkozat szövöget, flcnelyot a Hivatásszervezet megküld az illetékes 'hatéságoknak é% többezer példányban kinyomatva eljuttat mindon munkáshoz , A nyilatkozat többek között igy hangzik: - Alig négy éve, hogy Hazánk megindult a felemelkedés utján, amelynek állomásai: Folvidék, Kárpátalja, ^szak-Erdély és a Délvidék, Ezekhez az állomás okhoz fűződnek egy anyagilag elszegényedett ország ujabban a dott nagyobb gazdasági lehetőségei. Most a szociális'népi megújulás és a Szent stváni birodalomépités érája következett ol. Európa mai helyzetében azenban mindazt, amibon emelkedtünk és bíztunk, elsőp-' léssel fenyegeti a bolsevista világrombolásnak orosz nagyhatalmi politikával szövetkezett réme.A veszélynek még a lehetőségét is minden Időkre cl kell hárítanunk magunktól ! A vörös áramlat nemcsak hazánkat, nópünkot nyelvé el, hanom a munkás szsbadság utolsó pooikáit is/ mert mindén kapitalizmusok közül a legrosszabbat ültetné nyakunkra: a kommunizmusnak nevezett szuronyos államkapitalizmust, A munkásság nem-mélyebbre sülyodni, hanem fölemelkedni akar.J Tevékeny részt, koll vállaálnunk a veszély olháritásában, itt a cselekvés °rája, Ez a cselekvés ujabb hazafias áldozatvállalást jelent, künna a harcmezőkön ós a munkásság e pillanatban, mint mindig is, készen áll, hogy kötelességót - hazáért és családért hiven teljesitjSe. Mi vállaljuk a'helytállást és áldozatot, de nemcsak azórt, hogy a veszélyt elháritsuk, hanem azért is, hogy a harcterekről visszatérve, uj szociális Magyarországot építsünk fel^ A felvirradó béke visszavonhatatlanul kell, hogy jelentse: a szociális igazság mcgvalósitása^, az aranyos jövedelem elosztását, végül a munka és család életjogainak diadalát, minden élősdi kapitalizmussal szembem. Akik pedig ezt hátrálhatnák, azok ellen itthon folytatjuk a harcot, mert ők a nemzeti felemelkedés belső ellenségei, A nagy események előostéjón szivünk forró érzése azok'felé száll leginkább, akiket itthon kell hagynunk;' hitveseink, gyermekeink, családjaink felé, Azt akarjuk, hogy méltó megélhetésük és becsületük legyen. Üdvözöljük a honvédelmi miniszter urat abból az alka1 omboly hogy az itthonmar adottak családi segélyét újból szabályozta. Csak arra kérjük, haladjon tovább az uton, hogy a gazdssági viszonyok bármilyen változása esetén is biztositva legyen az itthonmaradott családtagok becsületes emberi mcgélhetéso. Ez nemcsak a belső rond biztositéka, hanom megnyugtató érzés mináannyiunkiiak, akik közülünk kimennek a becsület iioz éjére. Ezután a írunkásküldöttségok vezetői szólaltak fol. Csorba' Sándor, a szogodi, Sári Gyula, a dunántúli, Mdassy János a tiszántúli, Romlás István a felvidéki, Fállffy Tibor az erdélyi & Szántai Zsigmondné a délvidéki munkásság nevében hangoztatták, hogy a munkásság kiveszi' részét az ujabb áldozatokból és hűséggel áll az ország vezetői és a kerosztény magyar gondolat mellott^zőnyi István szegedi rminlcás elszavalta a Szózatot, majd a mindvégig meghatóan szép ünnepség a Himnusz c lé ne kiesével ért véget., ' ,•; /Xz értekezlet tagjai ezután hosszantartó lelkes ünneplésben részesítették H—~ Magyarország kormányzóját ós az elnök indítványára táviratilag fejezték ki a magyar munkásság hódolatát