Magyar Országos Tudósító, 1942. február/2
1942-02-28 [269]
Kézirat. ^Hetedik kiadás. Budapest, 1942. február 28. \$ & XXIV. évfolyam 57.szám, HÍREK BEFEJEZŐDTEK A KOLOZSVÁRI BORÁSZATI ELŐADÁSOK. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége előadássorozatot tartott a gyakorlati borgazdaság alapelveiről és annak rendészetéről. Az előadás Iránt a szőlősgazdák, a borkereskedők és italérusok részéről igen élénk érdeklődés nyilvánult meg. Az utolsó előadáson a hallgatók között szétosztották az "A gyakorlati borgazdaság alapelvei és rendészete" ciraü ismeretterjesztő füzetet, amely az előadások lényegét öleli fel ás alkalmas az érdekeltek ismereteinek gyarapítására, /MOT/B. —*A VÍZMEDENCÉK JE5E NTőSÉGE ÉS TERVEZÉSE, If j.Szőcsik Dezső, a Fővárosi Vizmüvek mérnöke ezzel a cimmel tartott előadást a Magyar Mérnöké és Épitész Egyletben és abban kitért a vízmedencék nagy fontosságára a városi vízellátásban. Ha a Vízmüvek üzome - mondotta - függetleníteni tudja magát a fogyasztástól, a nagy gazüusági és üzemtechnikai előnyök biztosítva vannak számára. Az egyenletes üzom előnye, hogy a vlzboszerzéstŐl az oloktromos tarifális szerződésen át a fogyasztóig érvényesülhet, A főváros Vízmüvei már eddig is jelentős beruházásokat tettek, különöyen a vizbeszerzést illetően, miután felismerték a tároló modoncék jelentőségét és ennek alapján nagyobb építkezésekbe kezdtek. Az eddig megépült medencék koraiaknak - mondotta az előadó Ismer totte az előadó azokat a kutatásokat, amelyek alapján a Vizmüvek a könyolaku modoncék mellett foglalt állást. Eddig már megépült az 1000 és 8000 köbméteres kör alakú medence a budai hegyoldalon, s jelenleg egy 19,000 kőbmétor bofogadókóposségü medencét építenek, /MOT/B. ERDÉLY ÉS A MAGYAR IPAR, A Keresztény Magyar Gyáripari Vállalatok Szövetsége és a Magyar Mérnök- és Épitész Egyiot rendezésében zaláni Szabó Miklós gyárigazgató tartott előadást Erdély közgazdasági hovatartozandóságáról. Alaposan vizsgálta azt a kérdést, hogy Magyarország középourópai, vagy délkoleteurópai gazdasági térbe tartozik-o, továbbá azt, hogy Erdély Magyarországgal együtt, vagy külön tartozik* e az egyik, vagy másik gazdasági térbe. Mogállapitotta, hogy Erdély, mint teljeson önálló gazdasági terület nem volna életképes és hogy' .Magyarország és vele egytltt Erdély'nem tartozik séma középeurópai, sem a délkeleti gazdasági egységbe, hanem itt teljesen önálló,uj gazdasági egységről és pedig a Kárpát medence gazdasági területéről van . szó* Rámutatott arra, hogy bizonyos propaganda folyik Erdélyért és sok érvet hoznak fel annak igazolására, hogy Erdély gazdasága nem tartozik Magyarországhoz, Ezzel szemben ellenvéleményét nyilvánította és támasztotta alá alapos ismeretekkel. Előadása végen a nemzeti alapon álló magyar iparostársadalmat hivta fel arra, hogy minél gyakrabban keresse fol Erdélyt, mert ezt az országrészt be kell kapcsolni az ország gazdasági életébe. Az előadás..haHgút.5i lelkesen csatlakoztak v. előadó véleményéhez, /MOT/B.