Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-11 [266]

A KERESZTÉNY; NEMZETI LIGA EGYETEMI KISEBBSÉGI PÁLYÁZATÁNAK EREDMÉNYE. A Keresztény Nemzeti Liga egyetemi kisebbségi pályázatának eredményét a Műegyetem dísztermében tartett ünnepélyen hirdették ki. Az ünnepélyen megjelent dr. Szily Kálmán államtitkár, Szentiványi Domonkos," Schilling Zoltán, Tasnády Szűcs András, Sztaché libor, PettkóSzaridtner Aladár, és még számos előkelőség. íttakay Dezső dr., az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke hangoztatta, hogy osak a kormány és a társadalom együttes működés* biztosíthatja az ország-épités munkáját és az ifjúságot ebbe a munkába minél korábba}-; be kell vonni. Imre Sándor dr., a Műegyetem rektora, rámutatott arra, hogy a*, ifjúságnak nemzete sorsát és európai helyzatét tisztán és világosan kell látnia. Gramantik Margit az ifjúságnak a pályamüvekben megnyilatkozó szellemét ismertette. Rohringer Sándor egyetemi tanár beszámolt a dr. Lator Géza vezetésével működő kisebbségi bizottság jelentéséről. Beérkezett 43 tanulmány, ezek közül 20 részesült összesen 330C pengő jutalomban. A kitüntetett budapesti, kolozsvári, szegedi és debreceni egyetemi hallgatók, valamint a rráci és pannonhalmi hittudományi főiskola nyertesei, továbbá a Ludovika Akadémia nyertese a közönség tapsai között léptek az emelvény elé, hogy átvegyék a jutalmat. Pályadíjat kaptak: Zédor Imre 300, Király József 200, Török Sándor 100, Deák József 200, Sztroiny GyörgylOO, Kari Jáno3 150, Somlai Tibor 175, Zelenka Árpád 195, Hönsch Lóránd 50, Kamarás Egon 300 pengőt. Valamennyien budapesti főiskolások. A kolozsváriak közül Markos András 300. Székely Áron2C0, Ágh Béla 200, László Gyula 50, Hontert János 50 pengő jutalomban részesült. Lelkes Gyula 100, Hegyes Zoltán 150 pengős jutalmat nyert el. " v. ... I •.«. Az egyik debreceni, a másik szegedi diák. Szomolányi János 100, Endrődy Zoltán 20C pengő: jutalmat nyert el. Mindketten a váci hittudományi főiskola hallgatói. Pillér Achilles, a pannonhalmi hittudótányi főiskola hallgatója, 200 pengős jutaionban részesült,/laOT/B. A RUTÉN KÉRDÉS KULTÚRTÖRTÉNETI, GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS TÁRSADALMI SZEM* PONTBÓL cimmel tartott csütörtökön este a Magyar Külügyi Társaság ülésén előadást dr, Penézik Jenő beregszászi gimnáziumi igazgató. Előadásában a magyar és rutén nép százados történelmi együttélését és sorsközéssógét fejtegette. Ismertette az ezeréves együttélés legkimagaslóbb korszai kait s kifejtette? ; az egyházi unió a legfőbb külső iele^a rutének a magyar vezetés alatt áíló nyugathoz ' ' csatlakoz*^. Ezért nem tudott mély gyökeret verni ezen a földön, semmi keletiesség. Kultúrtörténeti vonatkozásban a rutének mindig szentistváni szellemi fejlődést tanúsítottak és ilyen irányú kulturmunkájuk párhuzamosan halad a magyar . népével, illetve annak szellemében fejlesztik saját népi kultúrájukat, Vázolta a világháború előtti.rutén irodalmi életet. Az elmúlt században megalakult a Szent Bazii Társulat, melyet 1918-ban Budapesten Juchnovics Társulat név alatt ujitottak fel, Ez a kultúregyesület a megszállás éveiben egyedül harcolt szentistváni szellemben a rutén nép óletiogaiért. Hangoztatta, hogy gazdaságpolitikailag a ruszin nép nagy baját a nagybirtokban és a zsidókérdésben lehet megtalálni. Szerinte fokozni kell Kárpátalja önellátásának kérdését. Ismertette leveldi rozma Miklós egyéves kormányzói biztosi működésének kiváló eredményeit, iaajd a le gerelye sebben kelt ki az amerikai ruszinok és Benesék aknamunkája ellen. Szükségesnek tartja KeletszlovénéAkó ruténlakta terüSeteinek egyesítését Kárpátaljával, mert a keletszlovenszkói rutének a legnagyobb tót terror alatt élnek és semmilyen kulturális életük nincs, mig Szent István koronája alatti testoériesen elvadhatnak Ö3sze a vezető magyar néppel. - Az előadásért dr. Eöttevényi Olivér mondott kö s zöne t e t. / MOT/ 5.