Magyar Országos Tudósító, 1941. december/1

1941-12-11 [266]

H I R E X REMÉNYIK EMLÉKEST. A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége a Zeneművészeti 'Főiskola nagy termében cstürtökön délután a nemrég elhunyt" nagy erdélyi költő, V^vári-Reményik Sándor emlékére emlékestet rendezett. A főiskola nagy termét' zsúfolásig töltötte meg á közönség, melynek sorai­ban a magyar tudományé? , társadalmi és politikai élet kitűnőségei közül számosan ott voltak. Az emlékestet dr. 'Veinovich Géza. a Magyar Tudományos Ajca- • ""• démia főtitkára nyitotta meg S beszédében rámutat ot t arra, hogy Reményik a szerzetesi lelkek közül való volt, akik cellájukba zárkózva a világ szomo­rúságát hordják szivükben. Versei olyan arcokhoz hasonlítanak, amelyeket nem a vonások és szinek, hanem a lélek szépit meg. Mire egy strófáját le­irta, már másik vércsepp hullott ki szivéből. Szava Erdély szava volt. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után művészi számokra került sor. Gáborjáni Szabó Klára több Reményik verset szavalt el nagy sikerrel. Dr. Táros! Andor kolozsvári egyetemi magántanár nagy érdeklő­déssel kisért előadásában visszaemlékezett Reményik Sándorra, mint-az erdélyi kultúra egyik legkimagaslóbb harcosára és megtestesítőjére.Fényes Alice, a Vígszínház tagja, mondott el ezután, a közönség viharos ovációjá­tól kisérve, több Reményik verset. Az Acélhang dalárda énekszámai után Sz. Báthy Anna, a m. kár* Operaház magánénekese, Lisznay-Szabó Gábor zongoraművész kíséretével több Reményik verset énekelt el. R. Simonffy Margót nagy sikerrel szavalta el Reményik töbl versét, végül Hankis János egyetemi t anár a KESZ ügyvezető elnöke mondott záróbeszédet, mely­ben hangoztatta, hogy 1919-ben a költő Végvári álnév alatt vált magyar mithosszá, s aztán később a ». _ maga neve alatt bemutatkozva mutatta meg állandóbb arcát. Rámutatott arra, hogy abból a mélységes őszinteségből, ami a költő ismertetőjele, nyugodtan lehet következtetni, hogy e z a két ember, - Végvári ás Reményig - soha, egy pillanatra som volt csakugyan kettő. A harcos végvári és az istenes Keményik ugyanaz a költő» Végül méltatta Reményik Sándor költészetének erdemeit. /iiOT/Na. FELROBBANT EGY TERPENTINES HORDÓ, MEGSÉRÜLT KEGY MUNKÁS. Csütörtökön délután a Gizella-ufc 19.számú házban lévő E e.nes Vince-féle cipűkrémgyár­tó üzemben robbanás történt. Eddig ismeretlen okb'ól egy toppentines hordó felrobbant és a robbanás következtében négy munkás megsérülte ' * * .<•.. *-/•*; A gyár helyiségében felhalmozott cipőpaszta és egyéb ve­gyi anyag kigyulladt. A teremben lévő munkások csak nagy nehezen tudtak a gyorsan terjedő tűz elől n szabadba menekülni, Timóti Sándorné 5o éves gyárimunkásnŐ, Tóth Pál 18 éves segédmunkás, Obra Árpád b2 éves segédmun­kás II-lll.foku égési sebeket szenvedtek. Mindhármójukat az üzsoki-utnai korházba vitték a raentűc. Megsérült Máté Sándor 19 éves napszámos is, a­kit első segélyben részesítettek. A veszélyesnek látszó tűzhöz kivonult á. a tűzoltóság Is ós erélyes munkáéval 55 perc alatt eloltotta a tüzet. A robbanás okát később állapítják: meg,./MOT/M. SZÉNGÁZZAL MEGMÉRGEZTE áAGÁT, Az Egressy-ut 47.számú házban lévő laká­sán holtan találták Parányi Gyula 52 éves postatiszt viselőt. A széngáz­zal telt szobában Parányi Gyula a pamlagon feküdt, s a kályha vascsöve a szája elé volt helyezve. Megállapították, hogy a pástatisztviselő öngyil­kosságot követett el, széngázzal mérgezte meg mayát. Holttestéé, a törvény­széki orvostani intézetbe vitték,/MOT/M. KÖZLEKEDÉSI BALESTEK. Csütörtökön délután a Vígszínház előtt az egyik 11-es jelzési villamos elgázolta dr. Náray Béla 61 eves városi főügyészt. 1 A mentők koponytörésse1, agyrázkódással ós zúzott sérülésekkel rulyes 'állapotban a Rókus kórházi., vitték. —A karoly király-ut 5.számú ház e­lőtt Barcza Anna 4-6 éves tisztviselőnőt a 49-es villamos elütötte. A mentők zúzott sérülésekkel és agyrázkódással a Rókus kórházba vitték./MOT/k,

Next

/
Thumbnails
Contents