Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2
1941-11-27 [265]
_—ÖRÖK ESZMÉK - UJ EURÓPA cimmel tartott csütörtökön a Magyar Külügyi Társaságnak dr. Eöttevényi Olivér elnöklésúvel lefolyt ülésén, a Parlamenti Múzeum nagytermében dr. Tpporczi Emil előadást, aki érdekesen fejtegette, h; gy most, amikor az uj Európába lépünk, annak mesgyéjén számot kell vetnüiuc önmagunkkal, le kell mérnünk azokat a történelmi erőket, amelyek helyze ;ünket az uj életegységben megszabják, világosan fel kell ismernünk azt , hogy az uj Európában mi csak valamely különleges szerv lehetünk, mint az emberi szervezetben az agy, agygerinc, vagy a szív. Szerepünk tehát lehet pótolhatatlan, de már nem független, az uj organizáció kifelé; más világrészek fulé megnyilvánuló életjelenségeitől. Az életünket formál., erők," koreszmék: a Tekintélyállamiság, a Hivatásrendiség és a NépiBég hármas eszméje. A koreszmék vizsgálatának rendkivüli jelentőséget kölcsönöz az a tény,hogy valamiennyi európai nép elő mered az a kérdés, mi légyen a helyes magatartás az előretrrő eszmékkel szemben? És e három közül melyik az, amelyik biztosabb ala.pet nyújt a nemzet fejlődésének? A helyes választ Salazar adja meg, mikor azt mondja, hogy a nemzet érdekeinek a hideg munkása az eszmék szabad mérkőzésétől várja a feleletet. Az eszmék minden korban változóak, viszonylagosak. Minden emberi eszmének az a tulajdonsága, hogy maga előtt minden akadályt elsöpör és amikor elhagyta pályájának delelőpontját, rendszerint olyan túlzásokra ragadtatja hiveit, amelyek már szöges ellentétben állnak az eszme eredeti célkitűzésével. A fr ncia forradalmárok pl. valóban hittek abban, hogy az egés^. emberiségnek rendeznek ör'^mFimámor ünnepeket, amikor eZreket hurcolták a Vesztőhelyre a szabadság, az egyenlőség és testvériség nevében. Tgy törtónt, hogy az emberiség Napóleon vaskezéből vette át öröktulajdonba ezeket az eszméket azzal a toldással, hogy az ő diadalmas hóditásai nyomán éled fel a népekben szunnyadó nemzeti eszme. A nemzeti államok kialakulásának utolsó drámai felvonása volt az, amikor már világosan láttuk, hegy rövidesen élet-halál harc fog megindulni Szent István birodalmának felosztása és annak érdekében, hogy területünkén sem lelkileg, sem gazdaságilag egybe nem illő országokat alapítsanak. Ml, magyar- k hiába magyaráztuk a trianoni békeszerzőBv nek azt, hagy a nemzeti eszme tulhajbasának a Középduna medencében gátat vet a Kárpátok örökkévaló láncolata és ellentmond a gazdasági élet kétszex*kettője, a békeparancsok mégis életrehlvták azokat az államokat, melyek nemzetiségi összetétel tekintetében változást a múlthoz képest nem mutat— ta^ugyan, de amelyeknek hivatása az lett, hogy minél jobban irtsák a rab magyarságot; az ő nemzeti eszméjük nagyobb dicsőségére. A páriskemyéki békeszerződések nem érték cl a céljukat. Támadnak tömegek, amelyekben határozott ellenszenv ébred a plutokráciák, a demokráciák világának intézményei ellen. Prófétáik azt hirdetik, hogy £z elkövetkezendő sorsd"ntö feladatok elvégzésére olyképpen kell államaikat átszervezni, hogy az magába szívhassa a népi erők teljességét, Mussolini és Hitler a nemzeti módon gondolkodó tömegek szárnyain emelkednek és velük együtt terebélyesedik ki a népi erő, az ogy nép, egy párt rendszeróvó. Megfelelően a két nép lelkiségének, a hivatásrendi?eg megtremti a korporációként, a tekintély állatnia ág pedig a nomzetbiztositó szerveket, A totális államok politikai felépítményében azonban tovább hatnak az öröhr eszmék azzal, hogy a szabadság többé nem jog, hanem a közjó munkálasának eszköze, az egyenlőség pedig nem a természet ajándéka, hanem az egyénre kirótt kötelezettségek,•az azzal járó felelősség és az általa nyújtott teljesítmények függvénye. Az egyenlőség mértéke a szolgálat azonos fokozataiban egyforma, a totális államok a testvériséget, , a népi értékek mélyreható ápolásában látják. ^ Az Uj Európa hérmas koreszméjének világtörténeti jelentése íj , il0 S7 a nemzeti életforma mindenek felett való értékességére mutatnak I rá és arra, hogy őzen életformához ragaszkodók összességének dolgozó, harcos nemzetté kell válnia, /Fo'lyt .k ? 'v./
