Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2

1941-11-27 [265]

/ÖRÖK ESZMÉK- UJ EURÓPA.. .Folytató 1./ Ebben a harcban pedig világosan kell látnunk azt, hogy mi az, amit megvalósítanunk feltétlenül érdekünkben áll és mi az, ami a koreszmékben ütközik a magyar hagyományokkal- Egéz történelmünk ugyanis azt bizonyltja, hogy a magyarság vezetői mindenkor csak lelkiismeretes tanulmányozás után és csak a. honi szükséglethez képest vették át a koreszmék értékeit. Ha napjainkban a tekintélyállamiságból átvesszük a katonai pontossággal működő, szervezett nemzeti erőt, a hivatásrcndiségből az osztályellentétek intézményes áthidalásánál..; mikéntjét ás a népiségből a nemzeti érzés ápolását, akkor bízvást megálljuk helyünket az uj Európában. Ami ma Európában aörtánik, az a német publicisztika meglátásában nem más, mint a német nép küldetésének,történelmi hivatásának kiteljesülése. Hogy a német népnek a sors mindig valamely különleges feladatot szánt, ez a gondolat nem uj, erről már Bismarüclrt. A mostani sorslátók főleg azt hangsúlyozzák, hogy az uj Európa valamennyi népét ugyanazon közösségi eszmének kell áthatnia., amely a népet betölti annak tudatával,, hogy fokozott hatalma nagyobb felelősséggel is jár az uj Európában. Lelki szemeik előtt a sokállamu „ w ivezetős nélküli Európa egyetlen hatalmas szervezetté olvad, amelynek lesz annyi ereje, hogy minden idegen behatást távol tartson a kontinens belsejétől, i --.JSt Az uj Európában reánk váró hazai feladataink felett nem kell sokat vitatkoznunk. Kijelölték azt már a mi prófétáink. Tágitanunk kell a politikánkat, amint azt Kemény Zsigmond követelte, tágitani a magyar és humánus értelemben, ahogyan azt Széchenyi tanította. Hagyományaink belső udvarán kell folytatnunk nemzetépítő munkánkat, amire eléggé megtanutott a sors csonkaságunk szomorú éveiben. Sohasem lankadva kell hirdetnünk, az uj Európában integritásunk történelmi jogát, mert azt mondja Lange, hogy amelyik népben nincs meg országhatárainak világos akarása, abból hiányzik az önálló életnek elszántsága is, ái mélyenszántó érdekes fejtegetéseket a megjelent nagyszámú közönség élénk tetszéssel fogadta./MOT/B. F ő V L R 0 S SZE3ENY JÓZSEF BEJELENTETTE, HOGY A FŐVÁROS TELJES MERTÉKBEN GONDOSÉ DOTT A TÉLI SEGÉLYEZÉSEKRŐL. A székesfőváros társadalompolitikai Makk

; zottsága csütörtökön délután-a Városháza I,emeleti tanácstermében ülé'-t tartott. A Szebeny József dr. tanácsnok elnökletével tartott ülésen a bizottság több polgármesteri előterjesztést tárgyalt. ál különböző szociális intézmények ós intézetek fojlösrléft ~ re szükséges költségösszeg engedélyezése ügyében tett polgármesteri ", terjesztéshez elsőnek Easics Margit szólt hozzá, s hangoztatta, ho. "> ti; előterjesztést a legnagyobb örömmel teszi magáévá, Hangoztdb ta, hogy teli inségakció még nagyobb szerepet tölt be az idén, mint eddig, ik Ei indítványt terjesztettébe a főzonők fizetésének felemelése érdekéken.. Mihalovits Zsigmond helyesnek tartja a csecsemővédeie. _ a gyermekotthonok és napközi otthonok tc- á'bbfe jlesztését. Örömmel veszi, hogy a főváros elfér az insógenyhités eddigi formáitól ós átfogó, szociális módon oldja meg az Ínségesek- kérdését. A maga részéről hozzájárult \Kasics Margit indítványához. Az előterjesztést elfogadta. > Be.eh.tle>' Péter annak a reményének adott kifejezést, hogy !Í az uj központi tanoncotthon felépítésével megoldódik a tanoncelhelyezés kérdése. Elsősorban az árva gyermekekről kell gondoskodni. Szintén rámutatott arra, hogy a főzonők fontos szociális missziót teljesítenek és ezért fizetésemelésük indokolt. Indítványozta, hogy az erre a célra szolgáló /folyt.köv./