Magyar Országos Tudósító, 1941. november/2

1941-11-25 [265]

—DR. BÖLDY MIKLÓS KÓROSAü^YÉSZHSLTDBT^ES ELŐADÁSA. A Magyal" Jogászegylet bífctetőj.'-.gi szakosztályában dr. Zöláy Miklós kirélyi' koron a ügy s rbelyettes " Semmisségi panasz ténykErdésben'' oimen sza-» o'ad előád&at tartott, amelyen a magyar jog ász világ kittta óság el, főként a büntetőjog elméleti és gyakorlati müve Ibi nagyszámmá:, jelentek meg. A téma. amelyet a", előadás elme jelez, évtizedek óta foglalkoztatja a krlminaiistákat* Dr. Zöi$y Miklós előadásában rámutatott a»j?a, hogy a ténykérdésre is kiterjedd semmisségi panaszjog meghonosít LSa folytán a magyar "'büntető eljárás jellegzetes módon megváltozott. E- a perjogi fogalom - "Semmjsségi panasz ténykérdés bon

M - az állami rend me a óv ás a végett szükséges büntetőjogi *endelkésésekró3 szóló'1938 évi XVI. t.o.-bon látott napvilágot* B törvény szerint felségsértés, hűtlenség, lázadás, izgatás, az állam ós társadalom törv ái/es rendje ellen irányuló bün•••otondő cselekmények miatt inditoat ügyekben az elsőfokú ' bi»r6ság áltál , hozott ítélet ellen semmisagj panasznak van helye a kúriához a törvény lényeges rendelkezés éne

1- megsértése miatt, ehhez k e at tény* -' rdésbon is amiatt, a ogy a tényállás meír ál? apit as a a törvény tiyagöS rend c Iko zéséhok inegs árt épével történt. Ilyenformán a közrend al.rhes büntetendő oselekmények miatt fol-ő ügyekben az vlfiófpku ténymegállapítást ahesz terjedelmében mag lehet támadni a fo. .-.ewbezóst is helyettesítő ezzel a sammlsségi panasszal* A tiszta vajoljeras aszmekörébol merített ezt az uj rendszert kiterjeszti az #

1941 IX. 3o-án hatályba lépett rendelet az ussorabirósági, az árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét vesz.', lyeztoto büntetendő oselakmérjyek miatt indított 'eljárásra Is. A továbbiakban azt f ejtetett fc az előadd, hogy az úgyn.- ezett köz gozdaságoIlonas büntotondő cselekménye'- eset'ben a ténypanass jogi tartalma tekintetébon vitás kérdés ok merülhetne"/ fel az elkövetkező felsől-lrói gyakorlatban . Enne

1

' oka az, hogy az úgynevezett a.eagokiej aniási ' ;.s valutabünügyokbon a kúria előtt nem lehet közvetlen -laonyitást lefolytatnia Ehhóz képest a ténypanaSz jc~i tártaim? is latszóing szükülnot. mert a logfelsőob oirós ágnak az előtörjösztett biz nyit kokat a felülvizsgálat során nem lesz módjában mérlegelni. Az előadó szerint a vádolj ár ás mai tisztult elvi álláspontját tekintve: a ténykérdés bon érvényesíthető semmisségi panaszt som e gyakorlat egyöntetűség éne?-", som a jog egységésitesének megbontása nélkül másképpen magyarázni nem szahid• Mindebből az előadó arra kövotkoztetett, hogy jogalkotásunk az uj Idők Szollemáben fejlődik: a vádé járás eszmény elno

:

: mogkös E.iteso irányába. És ez a törekvés megértésre talál a királyi kúriánál: bölcs ás azanyagi i?azság keres ős ét mindenkor ssom olőtt tartó, az • let követőimé- ^ nyálhoz padig rugalmasan simuló gyakorlatában. A jogkérdésnek és a ténykerdósnek a logfelsöob oir ós ág előtt ilyen iker perorvos 1 a t E ere* tőben való felülvizsgálása az anyagi Igazság érvény re juttatás ána.k megnyugtatóan biztos záloga. Az 'rdokos előadást az előkelő jogászközönség mindvégig nagy figyelemmel kis ért o, amelyért dr. Mordéi anyi László szakosztályi elnök m ondót t kös zönetot. /MOT/E , HETH6NAPI BÖRTÖNRE II. LTE" EGY ALAPAGAT, Reramor Jskebné született KotniV Angéla, asztal OÍ segéd felesége háromr Uidbali csalás-büntette miatt volt vádlott Rád Illés dr. tanácselnök j ogyasbiró ej ott. Hónapokkal ezelőtt :.. hiszékeny emberekot félrevezette, azt mondta, hogy az egyik apácarend tagja és MaBbb szé'Jaám e-s ságoka t követett el: bevásárlásra pénzeket kárt kölcsön, iíyoltrendbeli cselekményért már jogerősan másfélevi börtönre Ítéltek, ezt a oüntetését a márianosztrai fegyintézet ben most tölti ós onnan is ve.z ették elő a mai tárgyalásra. Beismerő vallomása után Perjentsiv Zoltán dr. királyi ügyész vádbeszéde alapján h< thonepi bö etönbtinte téss-1 sújtotta Rád tamác seliíök. Ez az Ítélet is jog rés. /MCT/Sy.