Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-10 [254]

/Az igazoló választmány üléso • Folytatás ő ./ Ezután az igazoló választmány elnöke szambositi a kihall­gatott tanukat Müllor Antalnéval. A tanuk vallomásukat fenntartották, MUllor Antalné azonban kijelenti, hegy som Proczellorfc, som Spányil; nom is ismeri. Vitóz Bocsko Kálmán tanácsnok a kövotkozo tanú, kijolonti, hogy a kövozósi ós útburkolási munkálatok kiadásánál a szókosfÖváros min­denkor a közszállitási szabályzat szerint járol* Az órdokolt vállalkozók kérésére 16 kerületre osztották a fővárost és a aunkákat vorsonytárgyalás utján adják ki. A munkák odaítélésénél az ügyosztály kószitotto ol a legtárgyilagosabb és legcólszorübb javaslatot, azt bomutatta az alpolgár­mesternek s azután a szakbizottságnak, amelynek a javaslata alapján az alpolgármester döntött. Egyébként osak a mult év deconborébon vette át az ügyosztály vozotósót, s a munkák kiadásával kapcsolatosan ninjenkor azonnal tájékoztatta az alpolgármestert. Arra a kérdésre, hogy a munkák kiadása erdőkében közbonjárt-e valaki nála, kijolonti, hogy ördcklődósek történtok ugyan a igy Müllor Antal ia kérdezto, hogy négy vállalkozó mi­lyen holyen áll. Erre közölte, hogy ezek közül kottö alkalmasnak látszik arra, hogy a munkát raogkapja. Arra a kérdésre, hegy milyen formá­ban törtónt az érdeklődés, a tanáosnok kijolonti, hogy osak ugyanolyan formában, mint araikor frontharcosok ós hadirokkantak érdokóbon járt ol Müllor Antal, vagyis ogy kis cédulát adott át no ki. Előadja, hogy az iparo­sok jártak nála és panaszt tettok a munkák kiadásával kaposolatosan, vagyis célzást tottek arra, hogy'az olőzö óvókban a munkák kiadása non ugy történt, ahogy kollett volna. Thirring Gusztáv műszaki főtanácsos, a kövotkczo tanú olóad­ja, hogy őnála soha sonki, igy Müllor Antal som járt ol a munkák kiadásá­val kapcsolatosan. Müllor Antalnót non is ismeri. A tanuk kihallgatása után Csolónyi Pál olnök zárt tanácsko­zást rendelt ol, majd nóhányperc múlva kihirdette az igazolóválasztmény határozatát, amoly szorint a legközelebbi ülésen, június 16-án déli 12 órakor ismertetni fogják az 1936-1941 évi szakbizottsági jogyzo­kSöyvokot, ki fogják hallgatni Király Kálmán nyugalmazott tanáosnokot, Cziprián Gyula ós Viola Rezső műszaki főtanácsosokat, N .tsohki Aladárt, a Notnzotl Hitelintézet Igazgatóját és Heverdlo látván és Plaoeriano Tamás vállalkozókat. /MOT/V.S. HÍREK A NÉMET FILOZÓFIA ELLENTÉTIG ÁRAMLÁSI!• A Magyar N^aet Társaság meghí­vására a parlament delegációs termében előadást tartott H a ns Hoyso gttttin­gai egyetemi tanár a német filozófia ellentétes áramlásairól. Az ül oson az elnöklő Stolpa József államtitkár köszöntötte az illusztris előadót, aki előadásában * u. abbói indult ki, hogy a német filotófia szzellemi csatatere az, amelyet Kant és Nietzsche ellentétes irányzata rajzolódik ki. Röviden vázolta az uj kantizmus irányai és a filozófiai antropológia között fennálló kapcsolatokat, majd feltette a kérdést, hogy ezen irányza­tokkal szemben a világháború óta és a világháborúban, a nagy krízissel nem bukkantak-e fel uj valóságok ós kérdések? El érték-e K a nt és Nietzsche hatásukat? Vázolta mindkét filozófus kapcsolatát az antik görög filozófiá­val és megvilágította egyénisegükot. A görög metafizika célja olyan for­mát teremt, amellyol az európai népok számtalan tapasztalatat egységbe (\ lehet kötni. A mai szellemi élet belső tartalma pedig az uj történelmi Y ogysóg, az uj Európa felvilágosodását Ós történelmi valóságát szolgálni.­y A nagyszonu, leginkább egyetemi tanárokból és hozzáértőkből álló hallgató­ság nagy tetszéssel fogadta a némot professzor előadás át./MOT/J.

Next

/
Thumbnails
Contents