Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-10 [254]

A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG EGY JSVT liUNKÁSSÁGA. A Magyar Külügyi Tár* sas ág kedden délután a Parloaeüti üuzoum nagy tárcában K

e

néz Béla titkos tanácsos olnöklésévol tartotta mog idei rendes közgyűlését, nolyun 3Jt« tovényl Olivér ügyvezető elnök részletesen beszámolt a Társasáé; egyévi működéséről. Ennek a során Budapesten 35, a vidéki városokban ss nagyközségekben podig a külügy- és kultuszminiszterek intencióinak megfelelően 40 külpolitikai előadást tartottak. Külföldi eiőaáó 5 szeropelt, A Külügyi Szeminárium közel 100 előadási órában a külpolitikai szempontból legfontosabb tudomány ágakról tájékoztatta hallgatóit.A Külügyi Társaság kiadványai közt az első helyet foglalja el a 17 év óta fennálló Külügyi Szemle c folyóirat, amely mellett egyéb kiadványok is napvilágot láttak, igy Lobmayer Istvánnak a magyar-horvát történelmi kapcsolatokról és Horváth Jenőnek a Országgyarapitás tör. én étéről szóló munkái. Druckor György a Külügyi Szemléről adott részletes beszámolót, mig B

P

logh jSLemér az Ifjúsági Csoport tevékenységét vázol t-a. A Szemére Gusztáv által előterjesztett zárószÓKadás és a Klines Károly által benyújtott költségvetés után a közgyűlés véget 6rt./M0T/ Ki A JAPÁN SZÍNHÁZ. Rundkivüli ülést tartott kedden délután a Hjazuti Kamara Szirházban a Magyar Esztétikai Társaság. A szinház néiőtorít zsúfolásig töltötte az érdeklődő közönség, hogy meghallgassa dr. Jacanishis Zenichi japán szirháztudósjyetitottképes előadását, amelynek cime "A japán szinhaz

ft volt. Az előadóülést Mitrovios Gyula a2 Esztétikai Társaság elnöke nyitotta mog, s melegen üdvözölte a nagynevű japán előadót és a megjelent előkelőségeket. A japár. szinház iránti érdeklődésünket -mondotta az elnök- nagyban fokozza az a szeretőt, elismerés ás nagy>rabecsülés, amellyel kitu.ro előadónk hazájára gondo- • • lurk. A mai Európa magyarjai-mindig hálás szivvol szorítják meg. a távoli testvér felénk nyúló baráti jobbját. Néaeth Antal a Nemzeti Szinház igazgatója köszöntötte ezután a japán szinháztudóst a magyar szinuszok és a magyar Nemzeti Szinhéz nevében. Rámutatott arra, hogy a ja^án szinház nemcsak, hggy ősi, de talán az egyetlen a színházi kultúrák között, amely ma is szintt: váltotatlanul őrzi azokat a kapcsolatokat, amelyek az európai színjátszásban a vallási eredetre utalnak. Páratlan megnyilatkozása van a japán bábszlnjátszásnak, amely szerves összefüggésben áll a rendes szinpad fejlődésével, és a kölcsönhatások láncolata olyan egységet teremtett, amely az jurópai szin'aázkultúrában nincs meg. A japán színpadnak köszönheti Európa pl. a forgószir.p&dot, amelynek hire a XVIII. században került el hozzánk. Végül az egymást megismerésnek é3 ezen keresztül a szellenl érintkezésben és közelebbkerül esnek a jegyében ismételten, melegen köszöntötte az előadót. Ezután dr. Jamanishis Zonichi japin szinháztudóo lépett a színpadon felállított előadói asztalhoz és megtartotta mindvégig nagy érdeklődéssel kisért, vetített képes előadását. Mindenekelőtt köszönetet mondott az üdvözlésekért, majd isnertetto a japán színjátszásnak a nyugat befolyásától mentes főbb típusait, amelyek közül az ld. Sugarai dráaa az u.n, Nöh és a fiatalabb, a népi dráma az u.n. Kabuki. Hangoztatta, hogy a Bugaku nevű udvari tánc immár 1500 éve szerepel egyfolytában a japán színpadon. .Ebből fejlődött ki a klasszikus japán Samurai játék a világhírű japán bábjáték és a polgári életet szinrevivő szinctifajta a Kabuki. Ezekhez csatlakozott azután a mult század vége fölé kifejlődött u.n. modem drámai színpadi irány. Japánban a budhizmus bo' v oz etés e/lőtt, egysze rü táncokat, táncjátékokat ós zenés darabokat mutatf-Ntak be, a budhlzaus bevezetése után kerültek szinre azután a különböző Ytáncok, amelyek beolvadtak a hazai, népi táncokba. Részletesen ismertetAto a ja^án színpadtechnikát, a szinpac okon használt ruházatot, a japán színészek különleges gesztusait, a drámát és szindababok zenei alafoaté-