Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-10 [254]

/Az igazoló választmány ülése. Folytatás 2./ A kövotkoző tanu.'Proczollor Bálint kövozőmostor olőadj a. hogy Schaffor közbenjárására mont cl Müllor'Antal lakására ós ott 1$$Ö februárjában Müllor Antalnóval tárgyalt, 40.000 pengős karbantartási munkáról" volt szó és az osotbon, ha a munkát megkapja, 2000 pengőt ajánlott fol. Miután a munkát nom kapta nog, az utalványt visszakapta és a takard^ könyvben lofcétbe holyozott összogot folvotte, 1939-be, a tanú állítása sto* rint készpénzt adott át ós a munkát meg is kapta, 1940-bon nom vott lgóny^ közbenjárást, űort arra már a tanú szerint nem volt szükség s a munkát mégis negkapta, A pénz célját nom kérdőzto, do más kövozőmos töröktől azt hallotta, hogy pártoójokat szolgál, MÜllor Antal kérdésére a tanú olőadja, hogy Müllor Antalt isttori, do ... .. sohasem beszólt vele, Scjp a pártnak, sem a kaszinónak nom tagja, A pénz átadásánál csak Schaffor volt jolon. Az igazolóválasztraány tagjainak kérdéseire a tanú nom tud' magyarázatot adni arra, hogy miért csak most tettek oz ügybon lópósotet^ Arról nom tud a tanú, hogy Muller Antal az ő érdokóbon valóban közbonj4*fca|# A kővetkező tanú Spányi Ernő útépítési vállalkozó, aki az elsőként kihallgatott Sohaffer Károlynak veje. Előadja, hogy Müllor Antali né közbenjárást; egyizbon 1939 fobruár 1-én'kórte, amikor apósával- flehaffo* Károllyal mentők fol Müllor Antal lakására. 30.000 pengős aszfaltjavit&oi munkáról volt szó s ennek megfelelően 1500 pengős takarékkönyvet adott át Schaffor Károlynak, aki Müllor Antalné bizalmi embere volt. Miután a aurw két nem kapta meg, Schaffer Károly a takarókkönyvet visszaadta, Csolényi Pál olnök folteszi a kérdést a tanúhoz, hogyan tó^ telezhették fel, hogy a főváros kitűnő tisztviselőinél, az autonómia k,iv«»' ló tagjainál ilyen módon illetéktelen: befolyásolással juthatnak munkához.* A tanú azt felöli, hogy 6 azt tapasztalta, hogy bármilyon jól áll papirfo*» ma szerint az ajánlata, mégsem kapta mag a munkát, Müllor Antal kijelenti, hogy a tanút fevímisraori, sohasem látta. Felszólítja, nevezzo meg azokat, akiktől azt hallotta, hogy az ö köt* benjérásiftellonszolgáltatásórt igénybe lehet venni, A tanú erre azt válaszolta, hogy apósától, Schaffer Károlytól és az olőbb kihallgatott Proozol* ler Bálinttól hallotta ozt, de hogy tényleg közbenjárt~o Müllor Antal, arról nom tud. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy habár a tanú lotét^ behelyezte ö felajánlott összeget ós ajánlata jó helyén volt, mégsom kapta, meg a munkát, a tanú azt válaszolja, hogy az, aki a munkát megkapta, Plaooriano Tamás ugyancsak letétbe helyezte ezt az összogot. Ezután az igazoló választmány Müllor Antalné, szül. Göttőry Szeréi*hallgatta ki, aki kijelentette, hogy Schaffer Károlyt ugyan ismori, és Schaffer Károly tényleg többször folkerösto őt a lakásán, do minden alkalommal a kislánya érdekébenintorvonlait. Először azt szerotto volna, hogy leánya jobb "bizonyítványt kapjon, azután podig a szemináriumba való fölvételét kórtc. Közölte Schafferrel, hogy ez nem fog sikorülni. Ezután állast kért á leánya számára, do pénzről sohasem volt szó. Nem felel mog' a valóságnak, hogy bármikor, bármilyon összeget átvett volna Schaffortol, Azt mondta ugyan Schaffor Károly , hogy a társaskört támogatja, do hogy óikor ós milyen összogot adott azt nom tudja, Schaffor ogy izben csakugyan kért támogatást Proozelloí részérő, helyesebben csak omlitetto Proozellort, akit a2onban nem is ismor. Arra a kérdésre, hogy a Nonzoti Hitelintézet józsefvárosi fiókjában voltak-o, Müllor Antalné kljolonti, hogy 5 járt ugyan a pénzintézet helyiségeiben többször is, do sohasem Schafforrói vagy Proczeliprrel. ' . /t-i- 1 L. l-t--, / \J