Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1

1941-03-16 [248]

MAGYAR 0RSZAG03 TUDÓSI Tó Kézirat. j Kilenced! k kiadós Budapest, 1941. március 16. P^f^fe XXIII. évfolyam 72.szám. ELTEMETTÉK A KISPESTI ROBBANÁS DIÁK HALOTTAIT Vasárnap délután tömött sorokban vonult Kispest lakossága az ujtemető felé, ahol ' ' félnégy órakor temették a kispesti pol­gári iskolában történt robbanás három kis áldozatát, Szigeti Sándor^, Vs&jsik Ödönt és Pintér Károlyt, az iskola Il/B.osztályának növendékeit. Az egész város társadalmának részvéte fordult a kisfiúk hozzátartozói felé és a ravatalozó eló'tti térséget, ahol nárom diszes tölgyfakoporsót elhelyezték, szinte virágoskertté változtatta a rengeteg koszorú és élővirág, amit a kisfiúk koporsójára küldtek a testületek, a város vezetősége és a magánosok, Több mint 10.000 ember szorongott ax" uj temetőben s várta a gyászszertartás kezdetét, amelyet M e rva Imre prépost plébános végzett nagy papi segédlettel. Ott volt a kultuszmi­nisztérium V-épviseletében dr.Milei Salamon János miniszteri titkár,a főigazgatóság képviseletében dr .Keleti Gyula és Bolyos István tanügyi tanácsosok, dr .Molnár József polgármester vezetésével Kispest város tisztikara, a társadalmi egyesületek, a kulturális intézmények, az egyházak vezetősége, a polgári iskola ötszáz tanulója négy zászlóval, tanáraik- vezetése mellett es Kispest város társadalmakat igen sokan felekezetre és foglalkozásra való tekintet nélkül. S : ;ralombázzá válto­zott erre az egy napra az egész város, mindenki^ még a halálosvégü^ robbanás hatása alatt állott, az egész városban ez volt a beszéd tárgya és mindenki ,a szeretet és a részvét hangján beszélt a porigsujtott hoz­zátartozókról. Éppen a város legszegényebb rétege mozdult meg először a robbanás után és a kisfiúk hozzátartozói részere, akik a csapás sú­lya alatt napokig dolgozni sem tudtak, rövid idő alatt 80-100'pengőt gyűjtöttek össze, hogy ezeken a nehéz napokon átsegítsék őket, A három egymásmellé felállított koporsót a polgári iskola zászlóival takarták le s rajtuk elhelyezték a hozzátartozók, a kultusz­minisztérium, a főigazgatóság, a város, a polgári iskola tanári kara, az^ifjuság és külön a Il/B. osztály koszorúját. Az ifjúsági énekkar gyászenekekot adott elő, majd Merva Imre prépost-plébános szentelte be a koporsókat és a gyászszertartás befejezése után a gyengélkedő Siklaki István polgári iskolai igazgató búcsúbeszédét Haraszti Sándor, az iskola matematika, tanára olvasta fel* A szülők szenvedésével csak a tanárok szomorúsága hasonlítható össze - mondotta a gyászbeszéd ­ha gyermekeket temetünk, azokért az apró életekért az egész magyarsá­got felelőssé kell tenni, hogy jól őrködtek-e a rájuk bizott fiatal életek*, felett, A hiába ontott vér tetemre hivja azokat, akik a haza tol a kétes elemeket és hivják fegyverbe az egész magyarságot a bölcső^ védelmére. Amikor az egyke és az egyse sebzi halálra nemzetünket, vájjon mit érez az, aki a három ártatlan élet elmúlásáért felelős. Kedves fia­im,^ ti akik most távoztok közülünk, kérjétek az Istent velünk együtt, elégelje meg a magyar szülők szenvedését, s imádkozzatok, hogy szegé­nye'.: és gazdagok egyaránt ráeszméljenek arra, hogy a nemzet életében a legnagyobb érték a gyermek, A nagyhatású gyászbeszéd után ismét az ifjúsági énekkar adott elő gyászdalokat, majd megalakult a gyászmenet, elkísérte a há­rom koporsót az egymásmellett megásott három sirgödörig, ahova ujabb beszentel és után bocsátották lo a koporsókat, /MOT/J. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents