Magyar Országos Tudósító, 1941. március/1

1941-03-16 [248]

A MÍP Ungvári. nagyvalasz.tjaáöTÍ ülése. HPUngvárról, jelentik a Magyar Orgrzágos Tudőitónak: A Magyar Elet partja ungmegyei nagyválasztmánya vasárnap értekezletet tertott az ungvári városi Színházban^ amelyen Lukács Béla, a Magvar líet Pártja országos elnöke is megjelent és hosszabb beszédet mondott. Megjelent&az ungmegyei nagyválasztmányi ülésen vitéz Mertsekényi Imre, gróf Pálffy József, vitéz Tóth András, Virigh Béla, Egry Fereno és Ortutay Jenő országgyűlési képviselők, ( A nagy választmányi értekezletet dr. Siménfalvy é.rpád főispán, az ungmegyei és ungvári MüP-szervsze tek elnöke nyitotta meg. örömmel á

elentette. hogy üngvirott és Ungmegye minden részében fennen lobog a agyar ^lei Pártja zászlója, a pírt a csatát már megnyerte és megteremtette minden becsületes magyar ember összefogását. Vitéz Lukács Béla, a Magyar álét Pártjának országos elnöke nagy figyelem mellett kezdte meg beszédet. Hangsúlyozta, hogy a szegedi gondolat az, amelyen az egész magyar politika felépül. Szegedről indultak útnak azok az eszmék, amelyek ma korunk uralkodó eszméi. Majd párhuzamot vont a cseh uemokrácia vívmányai és a i csonkaországi helyzet közfitt. Riadóztatta, hogy milyeEfic'si küzdelmet kellett megyivni a össnkaország minden lakosának, hogv áldozatos jelennel biztositsa a boldogabb jövendőt. A pártelnök ezután külpolitikai kérdésekre tért It, hangoztatva, hegy a magyar külpolitika egyenes vonalvezetése meghozta a maga gyümölcsét. Belpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy szociális kiegyenlítődés nélkül nem lehet rendet teremteni. Igazságos mértékkel kell mérni, hogy mindenki megelégedett legyen, A kormány megtett mindent, ami csak megtehető. Beszámolt ezután arról, hogy a kormány az egészségvédelmi ás osaládvédelmi intézkedések egész sorával igyekezett egészséges faitát nevelni a magyarságból, mertEurópának ezer a részén nem 12-13 milliós magyarságra van szükség. A birtokpolitikai törvény is a magyarság megerősítését cálozza, de fajvsdelmi szempontok vezérlik a kormányt a családi hlz-épitési akcióval kapcsolatban is. Elénk figyelem közben tért ezután át Lukács Béla a zsidókérdésre. Előbb a trianoni Magyarország erre vonatkozó számadatait ismertette ás rámutatott arra, hogy az ötszázalékos zsidóság a nemzeti jövedelem 30 százaléka és a nemzeti vagyon 35 százaléka felett rendelkezett. Több hasonló adat ismertetése után igy folytatta beszédét: -A néhány idevetett számadat elegendő annak igazolására - mondotta -/hogv nem a gyűlölködés, hanem a magyar faj vádelme hozta létre az eddigi két zsidótorvényt, amelyek szép eredményt hoztak és előnyös eltolódásokat idéztek elő a keresztény társadalom javára. A gavalléros szellemben megalkotott két zsidótörvény azonban különböző kibúvókat adott és ezért a Magyar Alet Partjának az az álláspontja, hogy még ebben az esztendőben meg kell hozni a harmadik zsidótörvényt, amelyet m-ejd semmiféle zsidőagyeskedessel sem lehet kijátszani. A háborús helyzet következtében támadt nehézségekről szólva, hangsúlyozta a pártelnök, hogy a h?zandő áldozatokat sorsközösségi alapon kell felfogni, A pártelnök nagy tetszéssel és tapssal kisért beszéde után dr. Eperjessy Jőzsef Ungvár varos nevében üdvözölte a vendégeket és több kérést terjesztett elő, maid dr. Leskovics István a titkári jelentést is mertette, amelyből kiderült, hogy Ung vármegyében az egy év előtti alakulás óta hatvan pártszervezet működik, Ezután"Egry Ferenc országgyüláVi kápvitGÍsp.5 az ungmegyei szervezitek Hevében szólalt fel és hangoztattá*, hogy valamennyien a béke ás az összetartás hivei, . Hidy János gazda és Sütő Mihlly iparos felszólalása után vitéz Magasházv László országgyűlési képviselő, a párt alelnöVe szólott és r?nutatctt Ungvárnak mint a magyarság végvár ínak fon tus wnr^n^ó