Magyar Országos Tudósító, 1941. február/1
1941-02-09 [246]
/ *k jviöjiaxuay xarsasag ünnep eiyes közuiése, Folytatás 1,/ - Ha teli át van valami, ami a mai korra jellemző, ugy ez abDan áll, hogy nincsenek e kornak még egyáltalán uralkodó eszméi ugy mint roltak a nagy franoia forradalom után a XIX. századnak, hanem egymással íllentétben"álló irányzatok versengenek egymással. Vannak-e a jelen Szásádnak egyáltalán uralkodó eszméi? vagy osak Uj irányzatokról van-e szó, amelyek lehetnek a múlttal szeír-ben jelentősek, sokban éltérhetnek a ffiult sszméitöl, sőt azokkal sokban ellentétben is állhatnak^ de amelyek mégis :sak olyan kisebb horderejű törekvéseknek tekintendők, amelyek minden torban felmerülnek anélkül, hogy gyökeres szakítást jelentenének ámultbal és csak egy láncszemet képeznek az emberiség előrehaladásában, amely i multat a jelnnel és ezt a jövővel köti össze? Valamely kor uralkodó sszméinek ugyanis csak az olyan uj eszményképeket lehet tekinteni, amelyeket az emberek más koroktól eltérően ideálként tűznek maguk elé'és amely eszmények megvalósulásától a maguk boldogulásat várják a jövőben. Ezután a világháborút kövstő korszak eszméinek kialakulását /ázolta Bethlen István gróf, amely kor diktaturás kormány formákat hozott Letro, de mindez nem jelentheti azt, hogy a népnek a nemzeti akaratelhabározásból való kirekesztése minden időben a tökéletesebb államforma és :fiöveteadő ideál lenne a jövőre nézve is. Egészen más kérdés az, - mondotba 3ethlen István gróf - *hogy amikor majd újból visszatér Európa konbinense a demokrácia, vagy az alkotmányosság valamely formájához, mert logy ez előbb utóbb újból bekövetkezik, bármikép is végződjék a folyama-';*San lévő háború, előttem nem lehet kétséges - ez ugyanaz a demokrácia Lesz-e, mint amelytől eltávolodott, vagy ' berendezései sások lesznek-e, mint azok, amelyekből kiindult. Kétségtelen, ho gy a dik» batura nemcsak azért alakult ki sokhelyt Európában, mert egyes népek i világháború után élet-halál harcot voltak kénytelenek megvívná, hanem a.zért is, mert ebben az időben a demokráciákban olyan intézmények valósultak meg, vagy olyan átalakulásokon mentek keresztül, amelyek a dómokpáoitft előbb-utóbb zsákutcába kellett hogy vigyék. Részletesen vázolta Bethlen István gróf a diktatúrák megszületésének körülményeit, ismertette a liberális demokrácia eszméit^ báró Eötvös Józsefnek róluk alkotott véleményét és megállapította, hogy a. liberális demokráola eszméi olyan vívmányokat hoztak az emberi előre-' nálad ásnak és a földi élet javításának számára,, _'amelyek élőidézték; aogy az emberiség egy évszázad alatt nagyobb haladást ért el, mint az* ílott talán egy évezred alatt, & liberális kor is felimerte a bajokat 3S maga fogott hozzzá a szociális törvényhozás eszközeivel az orvoslás ioz. Báró'Eötvös József a XIX. század w^lko-dó eszmeiről szóló művében Elmúlttár ».;.' • • i - *'o — - ~- '. .... Ú s^aoauság es aL p-cro-nlősóg eszméit a kontinensen a francia forradalom hatása alatt ele. bői kezdve máskép értelmezték mint ^ngliában. Mások voltak a fogalmak: a kontinensen és ^ngliában a politikai szabadság lényegéről és a szabs 3ág ós egyenlőség fogalmának különböző értelmezéséből Eötvös szerint i. mlyos következmények folynak, mert ha a szabadság a népfelsóg eszméjólek foganatosításában áll, akkor az államhatalom körét egyre tágabbra cell terjeszteni. &nnek folyománya'viszont, hogy mind szűkebbre szorít ;atnak az egyéni szabadság határai., ^Beth'-n István gróf éles logikával világította meg előadása ;ovábbi részében a;; eszméknek az államhatalomra és az egyénre gyakorolt Látását, majd árra a megállapításra jutótt báró Eötvös József okfejtés*lói, hogy vagy a szocialista államo*!, illetve a kommunizmust fogadjuk eJ Int egyedüli megoldást, mint egyedüli államformát, amely újból békét ózhat a világba, vagy alávetjük %gunkat valamely látszólag polgári iktaturának, amely azonban bármely napon éppen azért, mert diktatüra f zoeialista diktatúrává alakulhat át. /Folyt.köv,/
