Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-17 [243]
H I R E TERVEZET E AZ A LFÖLDI P ARLAQO*.' ^IHAfíZNAL ÁSARA f J TUZSON JÁNOS EGYETEMI TANARf "* » - Dr.Tuzson János egyetemi tanár hosszú iáőn át tanulmányozta az Alföld növénytermelési viszonyait ós megbizást kapott a földmivelésügyi minisztertől, hogy az Alföld futóhomokos, mocsaras és szikes pusztáinak kihasználására tervezetet ^dolgozzon -3tt Ezzel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy ezt a kérdést csak parcellázással és telepítéssel lehet megoldani, amintahogy az ( olaszok is igy alakították át müveit területekké a pontuszi mocsarakat és a líbiai pusztaságokat. Ugyanezzel a rendszerrel tették termővé Hollandiában a Zuider-tó fenekét és Németországban a -«eletl tenger víztelenített öbleit* Az ország déli részétől fel a Hortobágyig mintegy 400.000 katasztrális holdnyi futóhomokos, mocsaras és szikes terület van, amely jelenleg kihasználatlan* Itt 40 katasztrális holdas parcellákat kellene létesíteni a talaj termővé való átalakítása, müutak, vízvezetékek létesítése ' és a vadvizek szabályozása után, egészséges lakóháza-kai, korszerű gazdasági épületekkel, kulturális ós kereskedelmi központokkal, ellátva minden gazdaságot élő és holt felszereléssel. Iiyen módon 10.000 család volna • elhelyezhető* Az Összes kisajátítási, talaj javítási és berendezési költség mintegy 400 millió pengőre tervezhető, amivel 600 millió pengő érté-3i gazdasági terület volna nyerhető. Az üzleti szempontokon kivül természetesen a kulturális szempontok is. figyelembe veendők az ország belső erőgyarapodása érdekében, A megoldásban az állampénztárt ^lehetőleg kimélni kell, inkább a szövetkezeti rendszert kell felhasználni, ami mellett a szövet-ezetí csoportok tagjai önkormányzattal végeznék^feladataikat és termónyei-ot beszolgáltatva törlesztőnek az átvett értékeket. Huszonöt-harminc év alatt a szegényebb sorsuak is le tudnák törlesz- . tenl a kapott értékeket, amelyek korlátlan tulajdonukba mennéne- át. Az Alföld kihasználatlan részeinek termővé tótele a -áormányZÓ Ur ö főméit ós ágát is állandóan foglalkoztatja, az a-feló minden^lépését figyelemmel kíséri és legutóbb is kihallgatáson fogadta Tuzson János dr. egyetem:, tanárt, aki ismertette előtte tervezetét. /MOT/B, A Gi£P*ÓRSZAA- AEALA-aiJLÁSA. A Magyar Tudományos Akadémia II.osztályának ülésén H a jnal István egyetemi tanár székfoglaló előadást tartott "A gép- • korszak kialakulása" címmel. Előadásában a technika módszereiről beszélt, amelye-et nem tudtak elválasztani az üzlettől ós igy a haszonra törés mindig megakadályozta a specializálódást, A gépesítés mindig arra töre-edett,ho^y a munkát függetlenítse az embertől, de ez idáig nem sikerült. Már a —ozépkor kézműves szervezetei is technikai módszerekkel specializálódta^, a hivatások szokásszerü, hübéries kölcsönösségben alakultak ki,s a találmányokat, amik erre való te-'intet nélkül keletkeztek, üldözték, . A specializálódás minden részlete mellett az alkotó ember állott, s egészében véve a kézműves társadalom, mégis finom szerkezetű ó r iás üzem, amely a népi szükséglete- sokoldalúságát szolgálja, Angliában már a XVTII, században felbomlott a hűbéri történelmi társadalom-szervezet s a parasztság háziiparára is kitérj esz •••fedett a vállalkozás. A parasztság ragaszkodása a régi rendhez és a vidéki élethez, kényszeritette a feltalálókat' szenvedélyes kísérletekre, amig olyan gépekig nem juthattak el, amelyeka munka egészét átveszik az embertől. Ezután a magasabb technikai • szakszerűség állit ja össze az ujabb és ujabb gépeket, de a gép társadalmias in- . tózményesitése elmaradtr Az egyes fázisokat csak a haszonra nézve gépesítették, a társadalomra való tekintet nél-ül, A gép felszabadította az em- • beri^munkát, de társadalmi a tlan rohanó fejlődése alacsonyrendü tömegmun-asBagót ^vonzott maga után. Nem a humanitás, hanem a technika fejlődósképessegének ciztositasa kívánja a gép társadalmias szabályozását. IV e x é ^ z s^P 03 tudományos felkészültségre valló, mind jégig é'rdeH -es előadásért az elnök mondott köszönetet Hajnal professzornak,majd az 1 Akadémia zart összes ülésén folyóügye-et tárgyaltak, /iíOT/B,
