Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-31 [243]

fiz TONNA NAPTALINSZAGü SZENTJÁNOSKENYÉR. 4 budapesti kir* törvényszéken dr, Szlezák Lajos biró egy érdekes perben a francia kereskedelmi jog szabályai alapján hozott Ítéletet. A perbeli ..én^állás szerint Sziíaöi és Darvas budapesti bejegyzett cég 1939 április havában tiz tonna görög, kézzel itálogatott szentjánoskenyeret- vásárolt egj pire4si cégtől..Az eladó ezt a szállítmányt a Magyar Királyi Duna Tenger­haj óz áei r.t. "Budapest" nevü motoroshajójára adta fel. A mikor a nagy­mennyiségű szentjánoskenyeret Budapesten kirakták, szakértők közbenjötté­vel megállapították,. hogy'a szentjánoskenyérnek igen erős, átható nyers­bőr és naftalinszaga volt, ugy hogy azt kellő kezelés nélkül élvezeti cik--­ként forgalomba hozni nem lehetett <» A Szllasi és Darvas cég ezért uj zsákokat szerzett be,^ abba rakatta a szentjánoskenyeret, majd az árut szakszerű kezelés alá vették. Az uj zsákoknak és a kezelési költségeknek megtérítése érdekében a Szilasi és Darvas cég pert indított a budapesti, kir. törvényszéken a Magyar Királyi Duna Tengerhajózási r.t. alperes el-' len.'A per során kihallgatott tanuk vallomásából megállapította a törvény­s |ék, hogy a "Budapest" motoroshajó a szentjánoskenyéren felül nagymennyi­ségű naftalinozott nyersbőröket és ezenfelül ugyancsak nagymennyiségű' teát ia szállított, A hajó kapitánya ugy intézkedett, hogy a szagok felvétele tekintetében igen kényes és nagyértékü teaszállitmányt külön raktárban he­lyeztette el a hajón, mert attól f é? t, hogy a szentjánoskenyér szagát ma­gába szivja a tea. így aztán a tiz tonna szentjánoskenyér a naftalinos bőrökkel megrakott külön raktárhelyiségbe került. E tényállás megállapítása után a kír. törvényszék azt a kérdést döntötte el, hogy a fennforgó peres ügyben milyen törvény alapján kell ítélkezni. A lefolytatott jogvita után a budapesti kir. törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Földközi-tenger medencéjében mindenütt a franoia kereskedelmi jog szabályai vannak érvényben és hazai jogunk ozerint is a tengeri magánjog kérdései tekintetében a Oode de oommerce az ^-rányadó. Kimondotta a törvényszék, hogy az áruk berakodásánál gondatlanul jártáéi a hajó kapitánya és mivel a hajótulajdonos a Code'de oommerce ér­elmében felelősséggel tartozik a kapitány cselekedeteiért, ennélfogva ma­rasztaló ítéletet hozott, kötelezte az alperest 633 pengő tőke, ennek kama­tai és 18o pengő perköltség megfizetésére. /MDT/G. — NEM KAPOTT A PELESÉGÉTSL KÖLTŐPÉNZT - SIKKASZTOTT. A bajai törvényszék folytatólagpsan elkövetett hivatali sikkasztás büntet te miatt vonta felelősségre Nagy Zsigmond jánoshalmai községi irodatisztet,. Az ügy előzménye szerint-Nagy Zsigmond ellen panaszt emelt a felesége í hogy a férje egész fizetését eltékozolja, kérte, hogy minden elsején fér­jének a fizetését az'ő kezeihez utalják ki, A főszolgabíró aláíratott Naggyal egy okiratot, amelyben ez feleségének kívánságához hozzájárul. Et­tőlkezd v« "éveken át rendszeresen Bikkasztor/t a hivatali pénzekből apró té­teleket,^ A kárösszeg, amikor a sikkasztások kiderültek, közel négyezer pengőre rúgott- A törvény?" ék Nagy Zsigmondot egyévi börtönre Ítélte. Ezt a szegedi tábla, majd a kir. kúria Gergics -tanácsa dr, Miskol­czy Ágost korona ügy észhelyeite-s íalaaóla iása j.íúa helybenhagyta , /MOT/ G. /(mert az asszony nem adott nekil >* (költőpénzt, X _„ , .

Next

/
Thumbnails
Contents