Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-09 [242]
AZ UJ VÁROSHÁZA ÉS AZ ÜZEMI SZÉKHÁZAK ELRELYÍÍZÉSÉNIK KÉRDÉSE A MÉRNÖK EGYLET ÉRTEKEZLETÉN Az uj városháza és a vele kapcsolatban .tervezett üzeni székházak elhelyezésének kérdéséről a Magyar Mérnök és Épitész Egylet folytatólagos értekezletet rendez, • Az első értekezlet hétfőn este volt a Mérnök Egylet Reáltanoda-utcai székházában. Brestyánszky Tibor építészmérnök elnöki megnyitója után dr.vitéz Szerényi Ödön oki .építészmérnök, székesfővárosi műszaki tanácsos tartott rendkívül érdekes és tanulságos olöadást,amelyben az uj városháza ós a vole kapcsolatban tervezett üzeni székházak elhelyezése ügyében a főváros hivatalos álláspontját ismertette, vetítettkópek illusztrálásával. Megállapította előadásának bevezető részében Szörényi Ödön műszaki tanácsos, hogy a Központi Városháza kibővitésének kérdése az általános érdeklődés középpontjába került, A főváros fejlesztése mindenkinek a szivén fekszik ós ezzel kapcsolatbán olyan meleg érdeklődés mutatkozik, ariilyenre példa azelőtt nem volt. Hangsúlyozta az előadó,hogy az uj városháza elhelyezési kérdésének megvilágításához hozzátartozik az, hogy tulajdonkópen ós lényegében nincs szó uj városháza építéséről,hanom osak a rógi, müenlékjellogü részek kibővítéséről. Mivel a három nagy közüzemnek nincs megfelelő székháza, a városháza kibővítéséhez hozzákapcsolódott az uj üzemi szókházak megépítése is, Budapest világvárosias külsejét előkelőbbé tenné egy hatalmas uj városháza - fejtegette az előadó ~, de ennek felépítésére a jelenlegi viszonyok között nem lehot gondolni, mert a nagymértékben megsokasodott szociális jellegű feladatok sokkal előbbre valók ,A kibővítést azk tette sürgőssé, hogy a közigazgatás feladatai rendkívül megszaporodtak ós a jelenlegi városháza helyiségei már elégtelenek. Nyilvánvaló lett az is, hogy a közüzemek szókházai a közönség és az üzemi igazgatás igényeit kielégítő ni többé nem tudják. Mivel uj városháza építéséről szó sem lőhet, csupán a jelenlegi 'bővítésérői,az autonómia természetesen arra az álláspontra helyezkedett, 'hogy az épitkezós csak a jolenlegi telek felhasználásával oldható meg.' A kibővítés sürgősségét a jeltrleg;. épületrészek elavulása is indokolja, A törvényhatóság közgyűlése 1939-ben határozta ol, hogy a városháza kibővítésével együtt az Elektromos- a Gáz- és a Vízmüvek székháza is itt épül majd fel, ozt a határozatot a kormány is jóváhagyta. A közmunkatnács a jelenlegi telken való fölépítéshez szintén hozzájárult, csupán a Károly-kir ály-ut homlokzati vonalnak visszatolás át kivánta^és azt, hogy a főpárkány ne legyen magasabo^ mint a Madách-tér sarkán áll ü épülettömb, k főváros mind a két kívánságot teljesítette 0 Mindezekből látható, hogy az épitkozés tÖbbá nem halasztharo és, hogy nincs szó uj városháza építés érői, hanem csak bővítésről, melynek művészi megoldását a főváros tervpályázat utján biztosította. Hangsúlyozta az előadó, hogy számos meggondolás indokolja azt, hogy a vá.osháza a jelenlegi helyén maradjon. Először is meg kell állapítani, hogy itt két probléma koresztezi egymást: az ogyik a Dunapart kiépítése, a másikba városháza felépítése. A két probléma nem azonos. A ^ Dunapart megfelelő kió'oitósc elsősorban esztó titkai kiVáns ág, a városháza felépítés pedig elsősorban közigazgatási kérdés. Számos komoly feltételnek kellőn* kielégitést találnia,""hogy a dunaparti elhelyezés gondolata elfogadható legyen, azonban az esztétitkai indokoláson kívül semmi sem szól mellett- . A dunaparti elhelyezésre eddig két elgondolás, jutott a nyilvánosság oló. Az egyiknél a beépítésre szánt telek a feronc Józsefhid és a Horthy i,;í iklos~hid között terül el 7oo méter hossáus ágban és 45 méter szélességbon. AZ elgondolt beépítés hossza itt 65o méter, az épül t y zélossóge pedig 15 méter. Amikor a közigazgatás ogyszerüsitósóro törekzünk, ezt a rendszert elfogadni nem lehet,"mert a tisztviselőknek ós & olekkek az épület o :<yik vó r ót<5l a másik vócócig 66o motoré kellő gyalo° ln± • ORS7 ÍGOS LEVÉLTÁR t *™ V AA7
