Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-09 [242]
/ÉRTEKEZLET AZ UJ V'áoSHÁZÁ ÜGYÉBEN A MÉRNÖKEGYLETBEN• Folytatás 1,/ JJlprényi ö dön műszaki tanácsos fejtogetósoi során no.említett' hogy a másik elgondolás az Erzsébet- ós a ^orono József-hid közé javasolja az elhelyezést. Itt az egész környéket le kellene bontani, ami oly nagy költséggel járna, hogy a megvalósítás szorító . " • lehetetlen. A ftanaparti elhelyezés nem javasolható azért eoa, mert a város központja a j'oloi.legi városháza területére esik. A városfejlesztési terv a jajbilegi városháza környékét tartja központnak és a Horthy Miklós-hidt°l délre eső terű- .'. lótokét ipari telepítések részére szánja. Ha a közlekedési vonalakat vizsgáljuk, a dunaparti elhelyezés ebből a szompontboi is kedvezőtlen, QÜ?'; ' az3Jeá.sénró^ut ós a Nagykörút két végpontja közé esik ós innen magát az épületet neftóz mogközoleiteni. A dunaparti elhelyezés nagyon sok kisajátítást vonna maga után, - ismertette az előadó - a nehéz talajviszonyok miatt az alapozás rendkívül drága lenno ós nagyon optimisztikus számit ás szerint iá az építkezés kétszer annyiba kerülne, mint a jelenlegi városháza hely óh. Ezenkívül a. jelenlegi helyen rendolkezósre álló 12o,ooo köbméter műemlék jellegű részek helyett uj épülő trés zekét kellene épl&eni a Dunaparton, ami ujabb 7 millió pengővel növelné a költségvetést, A szépészeti szempont tényleg nagyon fontos, melyért érdemes áldozatokat hozni, - fejtegette az előadó - de ha közelebbről megvizsgállak a kérdést, ez som állja meg a helyét. A "Pesti dunap :rti látkép", mint jelszó, tényleg jóhangzásu, de ezzel kapcsolatban le kell szögezni, hogy, nincs az egész budai partnak egyetlen olyan pontja, ahonnan az ogósz pesti part•összefüggően láthat 0 volna, A magaslati pontok közül csak á Gellért-hegyről ós a Várhegyről nyilna a dunaparti városházara rálátás. Rámutatott arra ezután az előadó, hogy minden történelmi^ múlttal biró városban a városháza a város legrégibb koletkezósü pontjáén épül f a rógi pesti városháza is történelmi helyen, a Városház-téron állott, a mai Piarista épület helyén. Ez ajíór volt a városi központ, ahol a ttr ök uralom után 171o-ben épült egy emeletes barokkstilusu városháza, tehát nem a Dunaparton, mint e gye se k~ tudni vélik* Ennek helyón 1842-ben Caaselik F ercnc torvei szerint ópült az ujabb kétemeletes neoklaászikus ' városháza,^melyre 1863-ban Hild József ópitett harmadik emeletet. A XIX. század -végón végrehajtott belváytt^si szabályozásnak áldozatául esett a városháza is. A főváros akkor szerozte meg a Károly kaszárnyát, a mai városháza épületét és most ezen a hagyományos helyen, a város központjában a régi műemlékekhez kapcsolva kivánja az építkezést v égre haj t-, n i. : zen a területen minden szükséglet célszerű kielégítést nyerhet és pedig ugy, hogy a telken belül utcaátvezetéssel, megfelelő köztérül^ te kiléte sitdse által, a környező utcák kiszólesitósóvel~kiszabadui a városháza a^ belváros mai szűk*- utcáiból ós levegős, világos, tágas ós teres beópitósi rendszer alakitható ki. Arra is gondolni kell, hogy. itt a Bazilika és a városháza között lesz kialakithate a városközpont, amely majd világvároshoz méltó középrészét adja fővárosunknak. A napilapokban legutóbb sok hozzászólás jelent r:og:, de ezek a műszaki és pénzügyi megval 0 eitást figyelifter. kívül hagyták, pedig éneikül talán az építkezés nem valosithato~meg. i,z ellenvélemények mc ghallga< tááa hasznos lehet, hiszen mindenki igyekszik a fováuos érdekeit szolgáli ni, A Dunapart kiépitósót másképpen kell megoldani, olyan épületek lótosiI tésévol, melyek rendeltetését a hely nem'befolyásolja, P r & d o m o; Kérjük a t. fb'városi rovatvezetőket, hogy a .. \t*"!X i'óvros hivatalos" áll ás óo^tj át ta r^EaTnazú előadassa! \ > o ovoüccn foglalkozzanak. /MÖTTLÁ.VR,
