Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-09 [242]
MIÉRT MARADT MEG ERDÉLYBEN AZ ORSZTR^K POLGÁRI TÖRVÉNYKÖIÍYV? A M a gya* 3cgászegyletben erről a kérdésről tartott magas színvonalú előadást dr, Sán-• dorfy Kamill, a m, kir. igazságügyminiszterium törvényelőkészítő ügyosztályába beosztott kir. kúriai biró, , egyetemi magántanár. Az előadó rámutatott arra, hogy amikor Erdélyt a 48-as törvényhozás visszacsatolta,^ már ak:or készültünk arra, hogy az egész országban egységes legyen a magánjog, a szabadságharc kitörése azonban ezt megakadályozta. Az 1861 évi f országgyülóe viszont csonka volt, mert a meg nem koronázott király arra Erdélyt nem hiv ta meg és Így ez a csonka országgyűlés Deák Ferenc álláspontjához képest az • de-darálta. hogy törvényalkotásra nem érzi magát feljogosítottnak. Erdély unióját a király még 1865-ben sem akarta, így aztán E r délyre nem terjedtek ki az 1861 évi magyarországi országbírói értekezlet magánjogi határozatai s megmaradt Erdélyben az oda 1853-ban császári pátenssel behozott osztrák polgári törvénykönyv. Az 1868 évi országgyűlés elé E r dély képviselői, élükön gróf T Q leki Domokossal, törvényjavaslatot terjesztettek, hogy Erdélyből távolitsák el az osztrák polgári törvénykönyvet, de ezt a javaslatot a Ház elvetette, mert az igazságügyi államtitkár akkor megigérte, hogy egy éven belül készen lesz az egész ország területére kiterjedő egységes magánjogi k<fciex. Ez az Ígéret 72 év óta sem teljesült. Az előadó szerint tehát vagy a már kész magánjogi kódexet kell az időközi javaslatok és Erdély különleges viszonyai megfontolása után tető alá hozni, vagy pedig sürgősen ki kei; terjeszteni kódex nélkül is az élő magyar jogot, az Erdély szempontjából szükséges módosításokkal E r délyre, mert lehetetlen, hogy továbbra is osztr k. jog uralkodjék Erdélyben. Teljesiteni kell tehát most már az 1868 évi erd. lyi képviselők akaratát, nehogy Erdély továbbra is külön jogterület legyen. AZ egybegyűlt nagyszámú és igen előkelő jogászközönsóg élénk tetszéssel fogadta dr, Sándorfy Kamill mindvégig érdekes előadását, amely-• ért dr.. Alföldy Dezső, a budapesti kir e Ítélőtábla elnöke mondott köszönetet. . /MOT/G.. R E N D Ö RSÉG HAT ÓRA ÖTVEN PERCKOR KEZDIK AZ ESTI ELŐADÁSOKAT A SZÍNHÁZAK«, A miniszter tan ágának a világítást korlátozó és a nyilvános helyiségek záró r áját szabályozó 87oo/l94o M.E, rendelete kiegészítés ebképpen a főkapitány elrendelte, logy az állami és magánszínházak esti előadásának kezdeti időpontja 6 ór^ 5o pero, •. ' /MOT/S. CSEI-ILÖ RSÉG —-HALÁLOS BALESETEK. Finta László 9 éves ós Finta Anna 4 éves bikszádi gyerekek a szobában a kályha mellett elhelyezett és meggyulladt kendercsomótól olyan súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy a gyereke.: közül Finta Lász ló sérüléseibe rövidesen belehalt, A islányt kórházban ápoljál:, Sebőm Pál 2o éves tamási legény ökörfogatu szekerével kukorioaszárat^szállított, de közben a szekér a lejtős utón rádőlt a mellette léi-edő S e bőmre és agyonnyomta. Kovács Lajos 49 éves sajókápolnai gazdasági cselédet aflgndoz-'sára nizott bika megtaposta, ugy, hogy sérüléseibe belehalta Angalét Mihály 18 éves ongai vasutfékező a nyékiádházai vasútállomáson a mozgásban lévő vonat alá esett és a kerekek mindkét lábát lev , tak. Angalet sérüléseibe belehalt. A vizsgálat megállapította, hogy a ha] los balesetet saját vigyázatlansága okozta, /MOT/ f ~—LESZAKADT A HCD, Kis kundoroz sma határában a müiiton lévő hid, amelyen g< \Ki ocsi és egy lovas kocsi volt, leszakadt és a jármüvekkel együtt az árokba zuhant. Emberéletben nem esett kár, csupán egy ló pusztult el. /MOT/,
