Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-18 [239]
4. törvényszéki kiadás. öuaapes*, oktöDer JLÖ* ZU HUBAY-V&ó ÜGY /fc. folytatás/ "Vétkes könnyelműség - folytatódik a járásbíróság Ítélete minden félreértés felidézése 'agyarórszág és a tengelyhatalmai': között, amikor a pariskor üli kényszerbékók enyhítésére irányuló huss esztendő békés, türelmes tör elméseinek meghiúsulása után két baráti nagyhatalom állandóan fáradozik ezek kártételeinek helyrehozásáért. "A valóság bizonyítása a fent kifejtettek szerint tehát sikerült, ama tényállítások tekintetében, hogy a törvényjavaslat az # ezeresztendős magyar állameszme és a nemzet köz.jogi, 'közrendé: zetl ós egységes államszerkezetének szvttagolására alkalmas, a nemzet egységét, az ország ezeresztendős szentistváni egységét veszélyezteti ? a magyar haza szent r földjét különböző jogterületekre széttagoló törekvést foglal magában. "Kiemeli ehelyütt a bíróság a£tj hogy_ a közönséges szóhasználat a "hazaárulás , hazátveszejtés" kifejezések értelmét nem fczoritja a hűtlenség törvényes tény álladókába és Így közönséges értelmezéssel "nem jelentik azt, hogy valaki valóban elkövette a hűtlenség bűntettét, a bíróság egyébként a valóság bizonyításának keretében nem is talált a hűtlenség fennforgásának megállapítására ténybeli alapot. \\z ország legkényesebb és legfontosabb ügyeit mindenesetre csak nagy tudásai, még nagyobb körültekintéssel és a legnagyobb gondossággal kell kezelni ós az esetleges tévedésekért a politikai közélet terén szereplő egyéneknek el kell viselni a jogos kritika mellett az erősebb véleménynyilvánítást és tényértéke lést is. Az Ilyen kritikáért pedig nem lehet sújtani bűnösséget megállapító Ítélettel a szentistváni gondolat mellett sikraszalio és szótemelő egyéneket. Miután a fentiek szerint a valóság bizonyítása a mádbavett tényállítások lényegére nézve sikerült, a sértő jellegű téhyértékelő kifejezések pedig jelentőségük és súlyuk szerint nem emelkednek a bizonyított anyag fölé, a-törvény kizárja azok miatt a rágalmazás . és becsületsértés megállapítását. Ezért a vádlottakat bűncselekmény hiányában fel kellett menteni." Külön foglalkozott ezután a bírósági Ítélet Lugossy Géza vádlott ügyével. Az Ítélet megokolása részletesen ismertette a tényállást s megállapította, hogy a valóság bizonyítása ebben a pörben is sikerült: ''a Hubay-Vág ö-f éle törvényjavaslat séjgti alkotmányunkat^' a szentistváni birodalmi gondolatra kalapácsot emel, összezúzza a nemzet egységét, a javaslat készítői bűnösen könnyelműen jártak el és szétszakítani akarják a nemzetet." "Külpolitikát, vagvis az ország határain túlnyúló politikát — állapítja meg az Ítélet - egyedül a magyar 'kormány vezethet a külpolitikai érdekek s z emmeltart ás a mellett • AZ' állampolgári hűséggel nehezen egyeztethető össze a más Irányú, Önálló Jcülpolitikai orientálódás a szentistváni gondolat rovására és nem engedhető meg' semmiféle vorsenyfntás a kormány külpolitikai elgondolásainak és iiányvezetés ének keresztezésére*" Az ítélet végső konklúzióként itt is megállapít ja, hogy Lugossy Géza vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában fel kellett menteni, A büntető járásbíróság felmentő Ítéletét Kertész Elemér es Lugossy Géza vádlottak,valamint védőik: Geöcze Bertalan dr. és kanndorf Emil dr, tudomásul vették, ellenben Kiszely Alajos dr., a főmagánvádlók jogi képviselője a vádlottak felmentése miatt fellebbezést jelentett be. Fellebbezett Kiszely dr. ezeinkivüi amiatt is, mert szerinte az itélet indokolása a Hubay-Vág ó-f éles törvényjavaslat magyarázatával Is foglalkozik s ez a jogi képviselő szerint iratellenes. /kiűT/ By»
