Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2

1940-10-17 [239]

Kézirat Tizedik kiadás. Budapest, 1941, október 17. Ji^-* XXII.évfolyam, 281.szám.' /ZU: 1VIÉRNÖKP(ELITIKU30K. TELEKI PÁL MINISiTEHELNÖK BESZÉDE, Folytatás 1./ Ma olyar. sok törvény van, hogy r.incs ember, aki azt magába felvenni képes legyen, _ legfeljebb - és ez ismét a humanizmus törvénye alkalmazásban miután sok ilyen törvényt látott, olvasott, vitatott, elfelejtette azokat, s azoknak az elfelejtett és elpárolgott részieteknek maradékából egészséges szintézist alakit ki magában, amely szellemileg iráryitllatja, - Törvényeink túlontúl komplikáltak. Sokszor abból keletkezik ez, hogy érdekek kiegyenlítői, azért hozzák eket, hogy mindenki megtalálja ben ük a magáét, ha keresi, de megtalálja a másét is • Ha ez nincs leszűrve, akkor a törvény önmagában bellum omnium oontra omnes-sé válik és ilyen a végrehajtása is. - k törvényt tehát ugy kellene csinálni, mint ahogyan azt egy példával fogom illusztrálni. Néhány éven át két asszisztensem-el dolgoztam egy munkán, melynek egyik alapkérdése az volt, állapítsuk meg,'kategorizáljuk az intenzív és eksztenziv mezőgazdaság különböző formáit. Hogyan kellett megállapítani ezt, ho^y. egy mezőgazdaság intenzív ? Hogyan hasonlítom össze azt, hogy hol, mennyi és milyen műtrágyát használnak fel, avagy hány nyomásos gazdaságot folytatnak, ami szintén nehezen határozhat° meg, mert egy két nyomásos gazdaság a Provence-ban magsabban áll, mint a hatnyomásos Oroszországban, - hogyan hasonlítsam ezt össze, milyen matematikai, vagy más formulával, hogy az épületek értéke, hogyan aránylik a föld értékéhez, mennyi ós milyen állatot tart, teheneinek súlya ós tejelőképessége milyen arányban áll a másik gazdaság hasonl

0 viszonyaival. Ezt csak ugy lehet megállapítani, ha az ember végigdolgozza fejében az egyes gondolatsorokat, azután fogja azokat a cédulákat, amikre a pontos adatok fel voltak irva, elsöpri az asztalról, becsukja a szemét, gondolkozik és azután ki terceli a szintézist, anélkül, hogy újra megnézne valami számot, anélkül, ho gy analizálna^ ~ mert minden' analizis a szintézis ellenséges akkor megtalálja a kórdós szintézisét, - kz államvozetésber. is csak ez a szintézis lehet az iranyád

0

: az embereket összegyűjteni, kiverni az egyes gondolatköröknek, tehát az egyes embercsoportoknak elitjét, azután letörülni az asztalról végzettségüket és így megcsinálni a szintézist. Ha különböző qualifikációkat kivonok meg egyszerre, egy embertől, az még nem jelenti azt, hogy ő mindezekben igazán quolifikalt lesz; mindez sokszor túlszabályozás és papirszábályozás. - Egyik beszédemben utalt ami mar arra, hogy foglalkoznunk kell és foglalkozunk is bizonyos reformokicai, amelyek mondjuk alkotmányos életünk ós parlamentarizmusunk formájának reformjai. Nem titkolom, hogy ezt a reformot részben az érdekképviseletekre kívánom fektetni./Éljenzés 1 ós taps./ kostanában foglalkozom egy kérdéssel: a különböző kamarai szabályzatok közös nevezőre hozásával: helyeseimen mondva átalakításával. Ezek közül a kérdések közül nem a mérnöki kamara kérdése, hanem a mezőgazdasági kamara problémája a legnehezebb. Ez az átalakítás szükséges, s ha erre az álláspontra helyezkedik, akkor az a véleményem, hogy az érdokképvi-' seletnek kötelezőnek kell lennie, mert oz a dolog természetéből folyik. - Ezzel kapcsolatban részletek»#" még nem mondhatok, de kijelenthetem,' hogy foglalkozom ezzel a kérdéssel, nemcsak magam, hanem munkát árs aim is. - N

em Ígérgetés ' miatt szólalok fel, hanem azért, mert szakszóra választ kivárok adni. Méltóztassatok ezt is ugy felfogni, mint egy szakszerű választ, semmi mást, mint a saját logikus gondolkodásom eredmóny ót. - Nem fogom magamat sohasem politikailag odáig hajszoltatni, hogy valami rosszat, s igy a közre ártalmasat csináljak a sietség érdekében. Tökéleteset senki sem csinál, - Amit eddig elmondottam, az volt a reform egyik oldala. A másik a közigazgatási oldal« %ü sz retem az " alkotmány re fdrm" sz°t használni, mert az emberek mindig alkoteár.yfelforgatást értenek alatta., pedig ez alkotmányfejlődés a modern kiv ánalmáknakmagfoleloen. /Fo ia t. kkö v, / A i n