Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
/Toloki boszód f o 1 y t a t á s.8o/ Ez volt az oka, hogy a vallások noncsak megbékéltek, hanen ogyetértósro jutottak, ami odáig vezetett, hogy a világháború utáni ellenállás idején Erdély háron püspöke, a katolikus, református és az unitárius püspök azonos pásztorieveiot adott ki, amire mi erdélyiek büszkék vagyunk. - Arranézvo, hogy a törvényjavaslat semmi biztosítékot nem statuál abban a tekintetben, hogy a népcsoportok az. önkormányzatuk-ba utalt ügyekben ne fejtsenek ki olyan tevékenységet, amivel az állammal szembehelyezkedhetnének, Hubay képviselő ur védekezésében például a tankönyvekre a válasz az, hogy azok a 9,§, szerint nem tartalmazhatnak a magyar népcsalád tantorvevol ellenkező történelmi, néprajzi, mitológiai, vagy a magyar Szentkorona területén élő népközösseg önórze• tét sértő állításokat. Tehát csak egy nogatlv korlátot állit fel: nom tartalmazhatnak övvel ollenkezőt; de semmit som mond arról, hogy a magyar állam minő pozitív irányitást akar adni. És mit mondjunk magáról a korlátról, őrről a negatív Intézkedésről? O s ak a tantervről van szó, de a tankönyvek engedélyezéséről, a tankönyvök tartalmáról egy betű sincs benno. A tanterv non az egyedüli okmány, amiben bennefoglaltátik mindaz, ami irányadó kell hogy legyon. Ezt lobot tudni, vagy nem tudni, de ha az öubo'r nem tudja, akkor no nyúljon hozzá. - Azonkívül kiemelem azt, hogy a nemzet itt már népközösséggé válik, megszűnik a nemzet, népközösseg válik belőle. Hogy ml történik azonkívül, közigazgatási téren, arra nem kapjuk meg a választ^ do itt még hatványozottan állának fel ezek a hiányosságok. Ez a vétkes hiányosság olyan kapukat nyit, amelyeknek megfelelő őrzéséről gondoskodni a koll / ilyen komoly ügyben, ilyen a nemzet életére alapvető ügyben /annak,aki törvényjavaslatot'mer előterjeszteni ós nem lehet azt mondania:'pardon, ezt olfelojtettem, pardon,ez a végrehajtási utasításba tartozik, pardon^ ezt majd később az országgyűlés másképpen szabályozhatja. - Avval, amit Hubay képviselő ur zöld füzetében, ebben a védekezésében az önkormányzat mivoltáról mond, nem igen érdemes vitába szállnom. Gondolom, hogy az igon t.összeférhetetlenségi itólőblzottság tagjai ezt olvasták. Csak ennyi megjegyzést az önkormányzathoz: a nyolvi jogok biztosításához nem kell önkormányzat, a nemzetiségi nyelvekot oktató iskolákhoz szintén nem kell, de legkevésbé kell hozzá közjogi személyiség ós közjogi testület. Ahhoz, hogy a csendőr, a jegyző, a szolgabíró, a bjr ó, a pénzügyőr, erdész^ postás, vasútállomás személyzete, ipárfelügyelőj gazdasági felügyelő es minden más, a néppel'érintkező köztisztviselő a nép nyelvét beszélje, - mint ahogyan kell, hogy beszélje^ mindehhez nem kell önkormányzat. Ha pedig az önkormányzatot mindezekre áz állami éo törvényhatósági tisztviselőkre és alkalmazottakra kiterjeszti- akkor az állam és a nemzet helyébe népközösség és a népközösségi terület lép ós a felbomlást eredményező bel3um omnium contra omnes állapota áll elő. - Az önkormányzat kérdésénél újra hivatkozás történik Szemeréro, Kossuthnak Kutahiában készült tervezetére. Kossuth keserű harci irata és kísérlete ez a Gesammtmonarchie és a Habsburgok ellen folytatott haroában, En ezzel a két alkotmánytervezettel a Mazzinival és Teleki Lászlóval folytatott levelezéssel kapcsolatosan hosszasan és tudonányo- ' san foglalkoztam már évekkel ezelőtt, ha tehát itt véleményt mondok róla, ez.tény lóg a tudós komolyságával, Ítélőképességével és objektivitásával történik, mert e2eket a megállapításokat nem ma teszem meg, hanem még akkor tettem meg, mint professzor. - Kossuth különben ebbott a keserű tervezetben azt is Írja, hogy szüljék meg. a nemzeti hadsereg, legyenek nemzetőrségek. Talán még-" egyszer le akarjuk vonni ezt a konzekvenciát és Szemerével a zsidó •emancipáció konzekvonciáját is?!Nem szabad a dolgokat igy konfundálni, ogyos részekot igy kiragadni, mert azután igy igazán nem tudományos munka» /Polvt „köv o / ,—.