Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
—. ^ - Egyébként is a"szento3ités" a magyar alkotmány értolcióbon voltaképen pozitiv tö rvónyalkotási jog, A király az őt mogillotő törvónyhozási jogot, holyosobbon a törvónyhozási jogból őt ciegÍllotő;*s az országgyiilóssol egyenlő - reszt, a szentesítés utján gyakorolja. A szontositós juttatja gyakorlati kifejezésre azt az alkotmányjogi alapolvot, hogy a törvényeket az országgyűlés ós a király együttesen alkotja, - A helybenhagyás ós a megerősítés viszont csak érvényre emeli, hatályossá és esetleg végrehajthatóvá teszi a jogszabályalkotó akaratát, do nem jelenti azt, hogy a mogorősitő, vagy holybenhagyó fél maga is jogszabályalkotó faktor azon a területen, amelyen őt a helybenhagyás, vagy a megerősítés Jogköre mogilloti. - Az államfőt a protestáns zsinati határozatok helybenhagyása körül megillető jogokat tohát nom lehet a szentositési jog tartalmával azonosítani, lóvén cz két egymástól tartalmilag és minőségileg teljesen különböző jogkör, minek következtében azt hiszem Hubay képviselő urnák a protestáns egyházi törvények "szentesítésével" kapcsolatos fejtegetései, illetőleg analógiája nem alkalmasak arra, hogy az ugynovozott nemzetiségi népcsoportoknak a törvényjavaslatban megadni szándékolt jogszabályalkotásl jogával ós o jogszabályok állomfői szentesítésével szemben az összeférhetetlenségi bejelentésem indokolása során előadott észrevételeimet megorőtlenitsék, - De méc egyet. A törvényjavaslat népcsoportjai közjogi személyiségek, - tehát az államfői aktus itt közjogi, az állami törvények szentesítésével egyenrangú közjogi aktus, - Ehhez hozzájön még az is, hogy a népcsoportokból nem lehet kilépni, mig egyik egyházból a másikba át lehet lépni, A népcsoport £ jogszabályod tehát sok3cal súlyosabban esnek latba, sokkal nagyobb körre is terjednek ki, allöntetben például Kossuthtal, akinek nyilatkozatából az idevonatkozó részt a Jancsó-fóle könyvből fol is olvastam, - Vágó képviselő ur beszélt a vallási ellentétekről és azok megszüntetéséről, arról, hogy vallási ellentót ok voltak évszázadokkal ezelőtt és azok mog3züntok, s hogy ma ugyanígy lehetne megszüntetni a nemzetiségi ollontóteket, Do a vallási ollentétoket senki törvényileg nom porpétuálta, illetőleg ha bizonyos ideig porpétuáltál: is, a vallási béke akkor állt be, amikor megszűnt a kényszer ; amikor megszűnt a cuius oius religio, akkor szűnt mog a vallási ellentét ós született meg a vallási béke. Ez a törvényjavaslat pedig kényszert akar alkalmaz ni ^Kényszerűen akarja beleszorítani az embereket a különböző népcsoportokba és azt hiszi, hogy evvel a kényszerrel, amelynek a vallásos életben való feloldása hozta magával a bókot, fogja itt a békét megteremteni. így • hivatkozni nom szabad. - Erdélyre vonatkozólag csak a következőket jogyzem meg. Miért volt béke Erdélyben? Azért, mert E r dély a vallásszabadság legősibb hazája, - az egyéni vallásszabadságé is - igy sokkal mosszebbmonvo,nint az augsburgi határozatok, /folyt, köv,/ - A protestáns egyházak törvényalkotási joga ezzol szemben csupán az egyházak hitvallás!, egyházszervezeti, ogyházvezetési és ogyliázkormányzási ügyeire vonatkozik, túlnyomórészt olyan ügyekre tehát,'amelyek terén az állami jogalkotásnak rendszerint nincs sem szerepe, sem hatásköre. - Hubay Kálmán képviselő fcr törvényjavaslata viszont olyan ügyeket utal a népcsoportok autonóm jogalkotási körébe, amelyek a magyar alkotmány értelmében ezidoig kizárólag az országgyűlés hatáskörébe tartoznak és oda is kell, hogy tartozzanak, ha nem akarjuk az országot részeire bontani.
