Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2

1940-07-22 [233]

-"Non csztozhaton Hubay Káluán képviselő urnák abban a fölfogásában sen, hogy végrehajtási utasítással lehetne szabályoznl_azt a kérdést, hogy'az államfő "a választási okmány bemutatása alkalmával milyen jogokat gyakorolhat, jelesül, hogy a népcsoportvozetö választásának tudomásulvételét megtagadhatja, vagy a választást meg is semmisítheti, vagy egyéb érdemi jogokat gyakorolhat. Ez olyan nagyjelentőségü alkotmányjogi kérdés, amelynek végrehajtási utasítással való szabályozása teljesen szokatlan és közjogunk szellemével tökéletesen ellentétes volna. Nagyjelentőségű közjogi kérdéseket végrehajtási rondoletekkel szabályozni nom lehet és ha aZ ember ilyen törvényt alkot, vagy Ilyen törvényjavaslatot terjeszt bo, akkor ezt ebbe kell belefoglalnia. - Közjogunk elveiből kifolyóan azt is kizártnak kell tokintenem, hogy a népcsoportvezető fegyelmi felelőssége végrehajtási rondó • lettel szabályoztassek. Utalok orrevonatkozólag az 1929:XXX. tc.~ro, amely az önkormányzati tisztviselők fegyelmi fololősségrovon-ásót szabályozza s otekintetben különösen utalok arra, hogy az önkormányzati tisztviselők fegyelmi fololősségrovonása tekintetében törvényeink mindon vonalon biztosítják az államhatalom befolyását* Az emlitott törvényoikk 78. §-a értőimében az összes önkormányzati tisztviselők ollón a fegyelmi eljárás elrendelésére az államhatalmi tényezőknek is módot ad a törvény. A népcsoportvozetö fegyolmi fololősségrovonása tekintetében is, ha az államhatalmi tényezőknek bofolyast kívánunk engedni, -'"aminthogy felfogásom szerint befolyást ongodni'kell, - nyilvánvalóan Szintén magában a törvényjavaslatban kellett volna orrŐl gondoskodni, mégpedig parancsolóan• - Éppen a fentebb kifejtetteknél fogva azonban azt a benyomást merítettem a törvényjavaslat tervezetéből

t hogy az államhatalmi tényezők utján való fololŐssógrevonásra a törvényjavaslat tervezete nem is kivan lehetőséget nyújtani, talán azért, mert egy más irányban tulmcssző kivan elmenni, A népc3oportvozotőkot a népcsoportnak, mint autonómiának, olyan funkcionáriusaként kívánja a törvényjavaslat tervezete megszervezni, akinek működésére és fegyolmi felelősségrovonására az államhatalmi tényezőknek befolyásuk nincsv - Hubay Kálmán képviselő ur az összeférhetetlenségi bejelentésnek azzal az állításával szembon, hogy az általa benyújtott töi-vényjávaslat az egyes népcsoportok által alkotott jogszabályokhoz államfői szentesítést'kívánva meg, e jogszabályokat azállami törvények színvonalára emeli, az 1790/91:XXVI törvénycikkre, illetőleg a protestáns egyházak zsinati határozataira hivatkozik, amelyek szintén királyi "szentesítés" által válhatnak az egyházak törvényeivé. Ez védekezésének 35* oldalán található, - Hubay Kálmán képviselő ur az alább kifejtendők szerint helytelenül jár el, amikor a "népcsoportok jogszabályait" a protestáns egyházak zsinati törvényeivel hasonlítja össze. Az 1790/91 évi ' XXVI. tc. a magyarországi protestáns egyházaknak azt a jogot biztosítja, hogy a vallás ügyében se.*át hitvallásaik zsinatai által a maguk módja szór int kánonokat alkothassanak, ha zsinat tartását .''Őfelségének előre be jelentették a

;

' Az Így alkotott kánonok és szabályok az idézett törvény szerint csak királyi helybenhagyás - tehát nom szentesítés - után érvényeseko - Hubay képviselő ur törvényjavaslatának kérdéses szakasza ellen az én kifogásom nem csupán az, hogy az államfő szcntosltési jogának megállapítása utján a nemzetiség vagy a népcsoport jogszabályait az állami törvények szintjére emeli, hanem főként az, hogy ezt a kormányzati és államigazgatás1 ügyeknek olyan s-élos területein teszi, hogy ennek következtében az országos jogalkotás körébe tartozó ügyek igen jelentékeny része a nemzetiségi jogalkotás körébe tolódnék cl és ezáltal az egységes magyar törvényhozás mintegy atomizálódnék. /Folyt ,köv,/