Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
/Teleki beszéd. Folytat ás. 5, / - Az összeférhetetlenséget bejelentő beszédemben súlyosan kifogásoltam azt, hogy a törvény j avas lattervezet l.§-ának 2.bekezdése kimondja ugyan azt, hogy a népcsoport vezetője a magyar alkotmányra esküt tesz, ennek az eskütételnek azonban nincs jelentősége, mert a népcsoportvezető a törvényjavaslat tervezete szerint semmiféle államhatalmi tényezőnek nem felelős, ennélfogva az esküszegós, ha ilyen történnék legalább közjogilag megtorlatlanul maradna. - Hubay Kálmán képviselő ur védekezése során azt adja elő, hogy e tekintetben a törvényjavaslat tervezete messzemenően figyelembe veszi . a magyar állami szempontokat, mert habár nincs is kifejezetten benne,, a törvényjavaslat tervezetében, de általános jogelvekből következik,hogy a törvényjavaslat tervezetében foglalt eskü következtében a népcsoport-vezető ugyanolyan alkotmányos felelősséggel tartozik, mint az államnak bármely más funkcionáriusa. - Hubay képviselő urnák ez a védekezése nem helytálló. A közhivatalnoki eskü jelentősége - nem tekintve annak erkölcsi vonatkozását - abban van, hogy különösen a fegyelmi felelősség szempontjából meghatározza azfe a magatartást, amelyet hivatali működése körében követnie kell, amelynok mog nem tartása mint hivatali kötelességszegés fegyelmi felelősséget von maga után. A hivatali eskünek tehát csak akkor van jelentősége, ha van olyan fegyelmi hatóság, amely a tisztviselőt az esküjében megszabott hivatali kötelességek megszegése miatt foleletre is vonhatja, A törvényjavaslat torvezote itven fogyelmi hatóságról nom gondosácodik. Ez magábanvéve még nem kifegóMható, mort hiszon a fegyelmi hatóságot esotlog más törvény is meghatározhatná. A törvényjavaslat tervezetebői azonban éppen az következik - összevetve a törvényjavaslat szövegét az indokolásával is - hogy a népcsoportvezotő semmiféle államhatalmi tényező fegyelmi hatósága alatt nem áll. Ez követkozik egyrészt abból,hogy a népcsoport választja, hogy semmifélo állam-' hatalmi tényezőnek az ő állásának elnyerésébe befolyással nincs. Az államhatalmi tényezőktől tehát nem függ, az állcmfőnek is csak bemutatni köteles a választási okmányát, tehát egyedül a népcsoporttói függ, ha a népcsoport megvonja tőle bizalmát, természetszerűen lehetotlonné válik működése, ha azonban az államhatalmi tényezőknek merül fel kifosuk működése ellen, ebben az esetbon nincs mód arra,hogy megbízatását megszüntethessék. - A részletes indoklás a népcsoport vezetőjére vonatkozóan a következő mogállapitást tartalmazza: /Olvassa:/ "A népcsoport vezetője a ráruházott hatalom és felelősség birtokában osküvel szavatolja a hűség, a becsület és az igazság erkölcsi alapjain felépült uj népközösségi áliamrondet". - Ebből a megáll api t ás ból is megerősödik az a felfogásom, hogy a törvényjavaslat tervezetének intenciója az,hogy a népcsoportvezető a hűség, a becsület és az igazság osküvel szavatolt követelményeit csakis azoknak a céloknak érdekében köteles működésében szeme előtt tartani, amely célok megvalósítás ára és megtestesités éro a népcsoport bizalmából annak élére helyeztetett. Ezek a célok és érdekek azonban az állam céljaival, erdőkéivel akár ellentétessé is válhatnak. Ha nincs olyan fegyelmi - .hatalommal felruházott hatóság, auely rákényszerithetné a népcsoport vezetőjét arra,hogy az esküjével körvonalazott hivatali kötelességeit a magyar alkotmány keretei közt gyakorolja, akkor nyilvánvaló, hogy a bár esküvel fogadott kötelességeinek teljesitéséro jogi eszközökkel rákényszeríteni őt nom lehet. Ezért mondottam az összeférhetetlenséget bojelontő beszédemben - és ma is fenntartom ezt a megállapításomat, - hogy a népcsoport-vozető hivatali osküjénok, minthogy államhatalmi tényezőnek nom felelős, jogi, legalábbis közjogi jelentősége niaacs.
