Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
«• Én 1934-ben értekezést írtam a milanói . Sciencia cimü folyóiratbon, amelyben igyekeztem megmagyarázni ezeket a tévedéseket, de igyekeztem kortörténétilog megértetni is azt, hogy mik az okai. Dó c tévedésekből'és azoknak Ilyenekként való fölismeréséből azt a következtetést levonni, hogy most már mindenben pont az ellenkezőjét kell tenni annak, amit ez a kor gondolt és tett, mellesleg pedig e kor férfialnak megnyilatkozásait ugyanekkor felfogásunk'és javaslatunk melletti argumentumként Idézni és azt mondani, hogy mert ez a kor nem ismerto el a nemzetiségek v ' , jogalanyiságát, - közjogi testületi voltát, pontosan ezért kell ma azt elismerni, cz igazan nagyon különös gondolkozásra ód és indokolás. - Még egy vonatkozásban vissza kell térnom, mélyen t. Bizottság^ a mult század közepének forrásaira és^az azokból való idézés és magyarázat kérdéseire; Éppen a Hu.bay képviselő ur által Irányiról nevezett törvényjavaslat, melyet a Festi HirDap 1870. április 22-1 számának tanúsága szerint a magyar képviselőház szerb- és románajku tagjai dolgoztak ki és amelyet a prágai Correspondenze Slove hozott nyilvánosságra, vegyesen és teljeson azonos szinonimaként használja a nemzőtök, népfajok, nemzetiségek szavakat* Itt van maga a törvényjavaslát is» Nom kívánom azt egészébon az igen t* Bizottság olőtt felolvasnl^az oldok urnák azonban a törvényjavaslatnak a szövegét bátor vagyok átadni, hogy rendelkezésére álljon, ha a bizottság később erről meg'akarna győződni. A tőrvényjavaslatban ugyanarra'használjék hol a nemzet, hol'a nőpfaj^ hol a nemzetiség szavakat, egymásután következő sorokban^ pedig az azóta eltelt idők tudományában és irodalmában egész en/különbőz ők éppen származott embercsoportokat,fogalmakat jelölnek, /különbözői// ma sokkal precizebbon, így jelent különben egészen mást a Hubay-Vágó-féle törvényjavaslatban a magyarságra alkalmazott "népesalád" kifejezés. Mi nem a magyar, hanem az ugor népcsaládhoz tartozunk. Ez ma a "népcsalád" kifejezés tudományos használata. Széchenyi beszól "népcsaládról", de a nyelvújítás korában, amelyben az emberek még nehezen fejezték ki magukat | szavakat kerestek. - Ezekkel a kifejezésekkel,más időkben is történtek félreértések, amelyekre a nemzet igenis nagyon felfigyelt. Méltóztatnak visz-' szaemlékózni a chlopy-i had parancsra, amely "magyar nóprözsről" beszélt,ugyanugy, nint itt népcsaládról beszelnek és a Héderváry-kormány nyilt ülésen bukott meg és Ferenc József Őfelségének rektifIkálnia kellett azt a bizonyos hadparancsot. - Hubaj' képviselő ur Jancsó Benedek könyve alapján mégegyszor idézi'a közjogi személyiséggel kapcsolatban Kossuthot. Do Kossuth azt mondja, hogy a nemzetiségek alkossanak társulatot, társadalmi alakulatot, egyházuk,Iskoláik igazgatására, etb. és alkossanak'alapszabályokat. "Egyszóval, miután tökéletes önkormányzatot élveznek, képesek lesznek fejleszteni mindazon erkölcsi és társadalai érdekeket^ amelyeknek összességében'benne foglaltatik az, amit nemzetiség alatt értünk." Itt jön azután az, hogy "S társulatnak nincsen semmi közo az államhoz..."' stb. ? amit az előbb már felolvastam* Nem akarom az egész idézetet részleteiben fölolvasni; Jancsó munkájának 206, és 207. oldalán található. - Do Jancsó ennek a munkájának 212. oldalán egyebet Is mond Kossuth e felfogásáról. /Olvassa./ "Csupán csak ogy dolog van a tervezetben, mi ellentétben var eddigi felfogásával és nyilatkozataival, az tudniillik, hogy megengedhetőnek tartja, hogy a különféle noüzetisógok, szervezkedve, maguknak egy nemzeti főnököt választhassanak^ akit" azután tetszésük szerint vajdának vagy'hoszpodárnak nevezhetnek. Emlékezhetünk, hogy 1848 augusztusában azt, bbgy a szerbeknek külön vajdát,' az oláhoknak külön kapitányt és ezáltal nekik az állambari külön státust, külön területi közigazgatást adjunk, oly lépésnek tartja, moly Magyarország dishembrációj ára vezetne «•" Ezt mondja Kossuth akkor, amikor az országnak felelős és a másik álláspontra tér akkor, amikor számkivetésé-
