Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
1850. június 10-én Teleki Lászlói ; grófhoz intézett levelében ilyeneket mond: "Az igazi szabadságot csak föderatív formában tudom elképzelni". Azután: "Ha hazánknak van jövője, ugy ez csak azáltal lehetséges, hogy konföderációba lép a szomszéd kisebb nemzetekkel,amely megvédené mindezen kisebb nemző tok szabadságát és függetlenségét akármelyik nagyhatalommal szemben", Itt természetesen a Gesammtmonarohiora gondolt. Azután újra: "Ha azt kérdeznék tőlem, miért vagyok barátja a megyei rendszernek, azt válaszolnám: mert a megyei rendszer domokratizációjában megtudnók közeliteni belső berendezkedésünkben a föderáció gondolatátMajd újra később: "Ha azt kérdeznéd tolom valaki, hogy a nemzetiségek egymás olleni harcát hogyan lehetne megszüntetni, válaszom újra az volna: a föderáció elve által". Nyilvánvaló, hogy a föderáció, mint ideológiai kategória, mint általános béketeremtő eszköz lebeg Kossuth szemei előtt. Aki levelezéseit olvassa, erről meggyőződhet, akár Mazzinival, akár Teleki Lászlóval, akár Batthyány Kázmérral való levelezéséből, amelyok azonban még nincsonok kiadva. De mint onnok a levelezésnek sok részéből kitűnik, kissé utópisztikus formában és háttere mindig az,hogy a Dunamodcnce és a környező torülotok összofogását óhajtja, vágyja, azért, hogy ezen erők ellen - már t.i. a Qosommtraonarchio orojo ellen - erőt tudjon állitani és ennok a vogyos nemzetiségű területnek oroját Magyarországon, amelyet erro ogyodül ológ őrösnek nom tart, - Magyarországon kivül és ezáltal nyilván? bolül a konföderációban látja. Bizonyos mértékig véglot ez Kossuthnak sok impulzivitással mogirott argumentációjában az osztrák császári contralizáoió másik végletévol szemben. - Do hogy Kossuth ezen elgondolásai nem fedték kortársainak ós nomzetének felfogását, az Szckfü Gyula "Bárom nomzodók" cimü müvéből olvasható a 182.oldalon. "A dunai konföderáció terve mondja Szekfü Gyula - Kossuth biz almás ának,H el fy Ignácnak indiszkréciója folytán 1862-ben a magyar közönségnek tudomására jutván, országos felháborodást keltett." Keltett Kossuth-tal szemben, aki egyetmást tett németéért, vezére, kormányzója volt és keltettek ezek még a Bachkorszakban is, tehát amikor a nemzet és az ország a kétségbeesett ellenállás álláspontján volt, - De ne feledjük azt,hogy Kossuth nemcsak emigráns, hanem liberális is volt, A nemzetiségi jogokat éppen liberális volta hangsulyoztatja vele, mert azokban egyéni okokat lát, Ezt a legmarkánsabban mutatja éppen a Hubay képviselő ur által hivatkozott Kossuthféle progranm, amelynek Kossuth a Hubay képviselő ur által hivatkozott Kossuth-fóle programm, amelyben Kossuth a Hubay képviselő ur által nem idézett részekben kifejezetten ezt mondja: "E társulatnak" - t.i, a nemzetiségi alapon létositendő szabad társulatnak - "Kincs semmi köze az államhoz és az államnak semmi közo hozzá. Ilyen módon egyszerű társulás utján kell biztositani a nemzetiségi érdekeket, amelyok az egyéni j ogok keretébe tartoznak". - A liberális tábork s az ő politikája éppenséggel az ellen védekezett görcsösen, hogy a nemzetiségeknek külön kögjogi személyiség adassék és ezzel szétbontással; az egységes politikai nemzet, amelynek koncepciója alapján állottak, amint ezt az 1868:IV.t.c.4. bekezdése Deák Ferenc fogalmazásában tanusitja, - Mindazokban az esetekben, amikor a liberális korszak államférfial, vagy irói ettől a felfogástól látszatra eltérve külön német, román, rutén, stb. népfajokról, vagy nemzetekről beszélnek és ezek számára jogok biztositását javasoljál-:, vagy követeli!:, ezeket a kif ej ez ésekot mindenkor a szabad társulás, csoportosulás értelmében ~l használjál: és sohasem gondolnak arra,hogy a nemzetiségeket zárt tesv tületekként fogjál: fel, amelyekhoz az egyest jogi szabályozással köt) nék hozzá, mint ahogyan ezt a Hubay-Vágo_íéle javaslat teszi.
