Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1

1940-07-02 [232]

- Étolitetten, hogy a szociális érzéknek két testvero/van, anoly volo kapcsolatos. A nemzetiségi kérdésben való helyes érzék és a keresztény felekezetek közötti vallási összetartozás érzéke, anoly több, nint a vallási türolen

0 - Arai a nemzetiségi kérdést illeti, pár szót akartam erről'a kérdésril azon a tegnapi osozeforhototlonségi bizottságon elmondani, anoly technikai okokból elmaradt. Erről csak röviden szeretnék megemlékezni 6s ebből kiindulni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt az összefér hotetlens ér-i bejelentést, amelyet nem. miniszterelnöki, liánon képviselői minős égben tattea, ncn amiatt a tény miatt tetton nog, hogy valaki' vagy valakik"a nemzetiségi kérdést felvetették, még kevésbé azért,meít ebben á tárgyban törvényj"avaslatot terjosztettek be. Ehhez joguk van,, Hisáem, hogy a nemzet alkotó olonei, részoi, azervoi, - az ősi magyarság, vagy a magyarokká váltak, állani és egyházi szervók és maga az országgyűlés is kell, hogy rokonszider alják, mégpedig mélyrehatóan ós konoly lelkiismerettel elsősorban felfogásukat és ezt követőleg ténykedéseiket azon a tér oh, amelyet közönségesen nemzetiségi kérdésnek nevezünk, ez kétségtelen, sőt parancsoló* - Tehát nem lehet hiba, még kevésbé bün, ha valaki gondolatokat vet fel, javaslatokat tesz, honfitársai figyelmét ébreszti a különböző nemzetiségek lakta ország fiainak egyuásiránti éfl evvel az ország, hazájuk iránti kötelességeire. Az országgyűlésnek is kéli e feladatokkal foglalkoznia

? jojbbra érésüket törvényalkotásokkal, a végrehajt óhatalon ellenőrzésével és non utolsósorban előljáró példával előmozdítani - habár korántsem lehet egyedül a törvényhozásnak és általa a célokat elérni. « Ami a Eubay-Vágó féle törvényjavaslatban és előterjesztésben kifogásolandó, ami a magyar országgyűlés számára t ár g:/a Ihatatlanná teszi és aminek következtében a javallat előterjesztői a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétettek és az 1938 XIX. 167. §. rendelkezései alá kell, hogy essenek, az tehát non a nemzetiségi kérdÓ3 felvetése, hahóm az, hogy ez a tőrvényjavaslat tele van olyan rendelkezésekkel, amelyek - valóra váltva - megbontaná a_nagyar államnak, valamint a nemzetnék egységét, és feltart ózhat a tlanul ós gyorsan a magyar állam szétesésére, megszűnésére vezetnének; másodszor, hogy e rendelkezések a törvényjavaslat, lényegét teszik,'törzsét alkotják és igy káros szellemük az egész javaslatot áthatja i - /egyes oly részleteket is, amelyok különbén'elfogadhatok, vagy helyesek, vagy megvitathatok volnának/; harmadsnór, mert igy nem a nemzetiségi kérdés jobb megoldásának szükségét, a haza összes fiai jobb kölcsönös megértésének fontosságát viszi Dole a köztudatba, de belevitte az ellentétek perpetuálásának és a haza megbontásának gondolatát, mérgét» - Ezt le akarom'szögezni azért, mert sokan, akik a törvényjavaslat ellen tiltakoztak, est a vonatkozást félreismerték ós nád szempontból Ítélték meg. Tehát non a nemzetiségi kérdés felvetése, honon ólként való felvetése és kikonstruáláta az, ani igy kifogás alá esik. - Ennek oka részben az is, hogy a nemzetiségi kérdéssel eddig mindig - és ez vonatkozik árnak '-gesz irodalmára általánosságban foglalkoztak. Generalizáltak, általános elveket állítottak'fel, jogi és egyéb tudományos teóriákból kiindulva keresték a megoldást* A nemzetiségi ^összetartozást cöak egy kritériumban, a nylovben láttál: és az elvegyülésro, szóval arra, ani az együttérzést és az összetartást fejleszti; semmi gondot hen fordítottak, Kanon tovább és tovább haladtak akár jogi, akár egyéb tudományos teóriákkal; mint az etnográfiai, 'nemzetiség... teóriákkal;, akár a törvényhozási szabályzat kísérleteivel, az elválasztás és a folytonosan élesebb elválasztás irányában, amely az egész problénát ad abszurdum viszi ós mindenkinek mindenki elleni harcává teszi. Ahelyett, hogy szeretetben egymáshoz közelebb hozná az embereket7 azokat, aklknok itt kell élniük, akik a nyelvet kivéve, sok vonatkozásban egységes életformát élnek és sok érzésben egységesek. /Folyt ,köv./