Magyar Országos Tudósító, 1940. május/2
1940-05-20 [229]
Törvényszéki szerkesztőség: V,, A arkó-utca 27.1.26. Telefonok: 117-290 és 117-296, 1. törvényszéki Uadás. Budapest, 194o, május 2o. —DR. ZAVAROS VOLT POLGÁRMESTER ÉS RAKÁCS TANÁR PERES HÁBORÚSÁGAINAK EPILÓGUSA, £ s Amelynek egyik szereplője Emlékezet, s az az elkeseredett peres a járás, amely közel másfél évti zeddel ezelőtt indult ^eg dr. Zavaros Aladár Ozékesfehérvár akkori polgármestere volt, A bűn ,gyi hatóságokat éveken át foglalkoztatta az az ügy, amelynél háttérében Rakécs Lajos lapszerkesztő és polgári iskolai tanár állott, aki élesen támadó cikkeivel ostorozta a polgármestert. Ezeknek az ügye nek mellékhajtása ma foglalkoztatta a budapesti királyi táblának vitéz dr, Ottrubay Dezső elnöklete mellett mü <ödő tanácsát. Itt Rakács Lajos volt a vádlott, aki ellen négyrendbeli felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás és ezenfelül még kétrend* bel egys/erü rágalmazás vétség: cimén indult az eljárás, Dr, Zavafrfs Aladár 1937 év nyarán röpiratot adott ki a maga kálváriájáról és bejelentette, hogy felhatalmazást kért és kapott Rakéaa Lajos elleni sajtóper megindításéra. Meg Is indult a sajtőügyi eljárás, amelynek során Rakécs tanár a közoktatásügyi miniszterhez kérvényt nyújtott he, amelyben igen súlyos panaszodat emelt dr. Köves Emil a székesfehérvri törvényszék elnöke, valamint azon birlk ellen, akik a szóbanforgó sajtóperben tevékenykedtek, E súlyos vádaskodás miatt most már az igaz ságügyminiszter adott felhatalmazást az ügyészségnpk arra, hogy a törvényszéki elnök és a birék sérelmére e'követett r 3galibazás miatt Ra~ kács Lajos ellen az eljárást folytassák le. Ezt a rágalmazás 1 pert a budapesti büntetotörvényszék tárgyalta, ahol Rakács aszal véde' : ezett,hogy a sértő kitételeket rendkívül felindult idegállapotában használta, azokat mélyei* sajnálja és a sértettektől bocsánatot kért. De ennek ellenére közérdekből a valóság bizonyításét kérte, amit a bíróság el is rendelt és foganatosított, Rakécs tanir inkriminált t nyállitásai azonban merőben valótlanoknak bizonyultak, ugy, hogy a büntetőtörvényszék bűnösnek mondotta ki és egyhónapi fogházbüntetésre itélte Rakács Lajost, Enyhítő körülménynek vette a büntetőtörványszék, hogy idegkimerültségl állapotában irta az inkriminált beadványt és azt is, hogy a főtárgyaláson bocsánatot kért. Fellebbezés folytan a királyi Ítélőtáblai főtárgyaláson dr, Kovács Péter Idr, fóügyészhelye*tes felszólaláséban hangoztatta, hogy a vádlott bocsánatkérése nem volt őszinte,mert ennek ellenére tényállításait bizonyítani akarta, Figyeler-mel tehát a sértő kitételek súlyosságára, a büntetés szigorítása indobolt, A királyi tábla helytadott a főügyész érvelésének és Rakács Lajos büntetését kéthónapi fogházra emelte fel. /ií OT/G.