Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3
1940-01-31 [220]
Közirat, N y o 1 c a d i k kiadás, , fX'^ •Budapest, 1940. január 31 9 \Jz_S^^ XXII, évfolyam, 30. szám. / HóMAN BÁLINT MINISZTER BESZÉDEA Folytatás 1,/ - Nemzet alatt - akár történeti vonatkozásban, akár időszerű problémák szemszögéből nézte - mindig a magyar nép összességének s nem egyes osztályok, rétegek, közösségek, hatalmi csoportok politikai életformáját értette s ezért a faji sajátosságok megóvásaival és ki domborítás ával és a népi erők gyarapításával és összefogás val igyekezett a nemzet erőit fokozni és egyesiteni. Le akarta dönteni az osztályok, hivatáskörök, pártok, felekezetek, nemzedékek és ^lönböző eredetű csoportok közé emelt mesterséges vá>lasztófálakat. Az egész magyar társadalmat egybefoglaló nemzeti egységjtaegvalositásán munkálkodott, K 0 rmányra jutva, a nemzeti egység jelszavával Indult munkára és küzdelembe, de nem gondolt valami mehanikus és lélektelen fegyelmezésre, az egyéni kezdeményezést megbénító erőszakos szervezésre, a magyar lélektől idegen elméletek és rendszerek átültetésére, A lelki meggyőzés eszközeivel: nemzetneveléssel, egészséges közvélemény tersmfésével, egységes magyar világszemlélet kialakításával s a nemzetbomlasztó erők megbénításával kívánta az egységet életrehivni, A felülről alkalmazott erőszak és az alulról rendezett forradalom szellemével ellentétben az ősi hagyományoknak megfelelő alkotmányos evolúció útját járta, mert - ugy mondotta - "Sértés volna feltételezni erről a nemzetről, hogy alkotmányos jogait éppen most ne tudná nagyszabású, konstruktív nemzeti célok érdekében érvényesitoni," Har¥ba szállt a központi akarat erejét bénító és a közhatalom tekintélyét csorbító formákkal, szokásokkal, szervezetekkel, az állam és társadalom alkotómunka ját zavaró káros törekvésekkel, de sohasem került* sz embe az ősi hagyományban gyökerező alkotmányos elvvel. Hadatüzent a társadalmat ellenséges csoportokra tagoló materializmus, az egyént a közösség fölé emelő' szélsőséges invidiálizmus, a szabadságot szabadossággá alacsonyitó túlzó liberalizmus szelleménél:, de sohasem feledkezett meg a magyar lélek saj .tosságairó^ és a történeti fejlődésben megszentelt ősi hagyományokról , - A benső meggyőződés erőjével hirdette, hogy minden nemzőt nek, a magyarnak is saját lelkisége és hagyományai szerint kell a maga életének uj formáit kialakítania és a jövő fejlődés alapját megvetnie. Hitte ós hirdette, hogy a korszerű haladás eszméjét szolgáló reformtörekvéseket összhangba kell hozni a mult tisztes hagyományival s az ősöktől örökölt időálló értékeket át kell menteni az utódok javára. Hitte és hirdette, hogy a nemzetfenntartó keresztény erkölcsiséghez hiven ragaszkodnnnk kell, mert elhagyása bukáshoz vezetne. Hitte és hirdette, hogy a nemzeti nagy célokat csak az egész magyarság egységes erőkifejtésével az átfogó nemzeti egység megteremtésével közelíthetjük még, - Ezt a tanulságot vonta le történetünkből, az egységterentő és országépitő királyok és vezérek - Szent István és Karoly Róbert,, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, Hunyadi János és Horthy Miklós - példájából az egységért Muhi és Mohács, Nagymajtény és Világos előtt kiábjt sóvárgó tragikus magyarok - IV, Béla és Tomori Pál, Z r inyi Miklós és Széchenyi István - tanításából s a trianoni romlás előzményeiből, Ezeken a tanulságokon okulva, fogadott és vallott testvérénél: minden magyart, mert a mult történéseit mérlegelve, az egészséges nemzeti fojlődés legfontosabb előfeltételét kellett felismernie a magyar nép minden rétegét egybefog-^ laló testvéri egységben, nagy nemzeti katasztrófák forrás tt a pártoskodás ban és visszavonásban, - Nem kereste, ki melyik társadalmi osztályhoz tartozik? A parasztságot és a városi polgárságot, a birtokosnomességot és az arisztokráciát, a munkásságot és az értelmiséget a nemzeti társadalom egyaránt értékes "történeti osztályainál:" tartotta, mert mindegyiküknek része volt az országépitésben, a nemzet fenntartásában és nagy erkölcsi értékeink kitermelésében. Nem egymástól mereven elhatárolt kasztokat látott az oszt-ily okban, hanem az egységes nemzeti társadalom szervesen összefüggő és egymásból folyton kiegészülő természetéé rétegeit. Ezért elítélte bármelyik réteg érdekeit szolgálta is - az egyoldalú osztálypolitikát és ; szembeszállt a nemzeti keretek lerombolására törekvő osztályharc terí mészetellenes gondolatával, / / - Nem érdekelte, ki milyeh hivatáskörbon és minő helyzetI ViAn mnn^nlVrt/Hli- ~ « J--• ' 1 •
