Magyar Országos Tudósító, 1939. november/2
1939-11-23 [217]
/Az OMGE igazgatuválasztmányi ülése* Folytatá s ? l # / * Ezután Mutschenbaclier Emil dr« szokásos beszámolóját tartotta meg a mezőgazdaság helyzetórcf&I, 3e jelente tte,hogy az igazgatov álasz tmány tagjai közül többen a felsőház ülésén vesznek részt,ahol ma a földbirtokpolitikai javaslat együttes bizottsági tárgyalása folyik. Bejeiontette, hogy a múlt ülésen letárgyalt javaslat _ pontjai közül egyeseket elfogadtak, s a földbirtokpolitikai javaslatot ezek alapján aodositottáki AZ OMGE-nak az volt az intenciója, hogy a földbirtokpolitikai javaslat a termelés érdekeit szolgálja, lehetővé tegye, hogy azok, akik a földhöz jutnak, megfelelő szakértelemmel műveljék földjeiket, a mezőgazdasági munkásság ne károsodjon és azok, akik a földeket rendelkezésre bocsátják, értékálló kárpótlásban részesüljenek* Idézte Mussolini egyik legutóbbi mondás át. hogy a gazdasági háború már az egész világon megkezdődött és ezzel igazolva vannak azok az államok, amelyek az önellátás alapjára helyezkedtek. Mi is érezzük a háború kihatásait, s nem tudhatjuk, hogy ezek a jövőben milyen inertekben fokozódnak.-, Az önellátás -ondolata háborús gondolat, a háborúra való készülődést jelenti, s természetes következménye a .trianoni békéknek. Amennyire igaz ez az elgondolás, nem vallhatjuk az b,hogy ez lenné a végcél, hogy erw> a gazdasági berendezkedésre kell törekednünk. Nincs a világon olyan ország, _ amelynek minden nyersanyag rendelkezésére állana, s igy az önellátás elve csak elv marad. A továbbiakban Mut s c b e n c a c he r Emil az egymással háborúban álló államok gazdasági törekvéseivel foglalkozott, s ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a háborús gazdálkodás folyamatosságát iztositani igyekeznek* Nekünk is el kell készülnünk arra folytatta Mutschenbacher Emil, - hogy az állami kiadások emelkedni fognak. így tehát fokozott jelentősége van annak, hogy az adóztatás a valóságos jövedelemmel legyen arányos, de az egyenlőtlen adóztatás az egyes gazdasági ágak teljes összeroppanását vonhatják maguk után. Nem szabad olyan intézkedéseket tenni, amik az állami bevételek csökkenését vonrák maguk utár, merf kérdés, hogy a sokszor emiege te tt'"erosebb vállak" meddig oirják a terheket és mikor roppannak össze. Az adózás kérdését különös gonddal kell a mai viszonyok között megoldani*Az adózáson kívül egyéb' vonatkozásai is vannak a háborús gazdálkodásnak, s ezek a mezőgazdaságra jelentékenj terheket rönak. Ilyen a bevonultak családi segéljenek biztosítása, ami nagy terhet jelent a mezogazdaságrai A gazdák igen sok hátrányát viselik'a háborús gazdálkodásnak, bár azt mondják, hogy annak sok előnye is van az értékesítésben. Miután a legtöbb mezőgazdasági termeivény elsőrendű közszükségleti cikk,azoknak az ára rögzitve van, igy tehát bevételi többlet a gazdák részére nem áll elŐ4 A többi mezőgazdasági te r:.<ie Ívé nyéknél kellene érvényesülni a termelésben beállott áremelkedésnek, de különösön az olyan cikkeknél, amelyek a kivitelben ér té ke sülnek.. Az exportban meg kell kapnia a gazdának az árkülönoözetet. Ezzel a kérdéssel a kormánynak is komolyan foglalkoznia kell. A külkereskedelem kérdésével foglalkozva Mutschenbacher Emil megállapította, hogy a külkereskedelmi forgalom lassan eltűnik a háborus^viszonvy ok'között, nálunk azonban mégis igen jelentős volt az utóbbi hónapokban*. .." Jelentős emelkedés tapasztalható az utóbbi' hónapokban kivitelünkben, de mert ezt nem lehet állandónak tokinteni, igen fontos a belföldi piac kifejlesztése. Örvendetes jelenség, hogy a belföldi piac v ás árloképé s sé ge emelkedést mutat, de mégsem tudja minden feleslegünket felvenni » A buzaÉréé&esités az egész világpiacon áremelkedéssel számol, mert a világpiaci ár rövidesen elhagyja a'mi belföldi árainkat, 3 igy igen jo lesz, ha auzafeleslegeink maradnak. A búzatermés igen hullámzó és nagyon nehéz előre fixirozott árakkal kalkulálni. A mos tani események következtében a buza világ-
