Magyar Országos Tudósító, 1939. október/1

1939-10-16 [214]

A PÉNZÜGYI BÍZOTTSÁG EOLITETÚLAGOS ÜLÜSE, Bódy László elnök a folytatólagos ülést megnyitva, elsősorban a főpolgármester megbízásából rendreutasította dr.Banéczi Laszlét, mert mint megállapítást nyert, az előző ülésen azt mondotta,hogy "A közjótékonyság pedig nem egyéb, mint a rossz lelkiismeret alibije". Ezután részleteiben is elfogadták a VI,,VII.,VIII.,IX, költségvetési fejezeteket* , A bizottság tárgyalni kezdte a X./közegészségügy/ fejezetet, amelyhez dr.Bánóczi László szólalt fel elsőnek, hangsúlyozva" azt, hogy a főváros közkórházainak mégj mindig 1,100.000^pengő vi deficitje vani Nézete szerint az az egyezmény, amelyet a főváros az állammal kötött, az ápolási dijakra vonatkozólag, kedvezőtlen a fővárosra, s azért azt lejárata után megfelelően módosítani kell. A deificitnek egyik oka az is, hogy nem megfelelő ellenérték ellenében a vidékiek túlságos nagymértékben veszik igénj-bo a főváros közkórházait, éppen ezért ennek ellensúlyozására sürgősén meg kellene épiteni a vármegyei közkórházat. A maga részéről támogatja és csatlakozik CSelénvi Pál egy régebben tett inditványáh«z, hogy a főváros vegye saját kezelésébe a lélek- és^ideggondozó intézetet. Szükségesnek tartaná, hogy a . • követelményeknek megfelelően a korházi ideiglenes személyzet azon részét véglegesítsék, amelyre állandóan szükség van. A költségvetést nem fogadja el. . Eaffay Sándor a .jaritásosjelv alapján arra kéri a polgármestert ,hógy vegyen fel a költségvetésbe megfelelő összeget arra, hogy a főváros közkórházainál egy evangélikus lelkészt állandóan alkalmazzanak a kórházban ápolt evangélikus vallású betegek lelki gondozására. Lázár Eerenc rámutatott arra, hogy a IV,,V.,VI,,VII.kerületekben, tehát a főváros belső területén nincsen L " '.- kórház,amely körülmény a betegellátás tekintetében károsan érezteti hatását. Tisztában van azzal, hogy ezt a kérdést máról-holnapra nem lehet megoldani, de hozzá kell fogni az előkészítő munkálatokhoz, Müller Antal a legnagj-obb elismeréssel emlékszik meg az egészségügyi ügyosztály működéséről, amelynek tevékenysége és eredményessége világviszonylatban is elismerést érdemel. Megállapította ezután, hogy a fővárosnak a hidegvérű lovak tenyésztésére irányuló kísérlete a legteljesebb sikeírel járt. Kéri még a polgármestert, hogy a icöztemetői munkások érabérét a mai harminckilenc fillérről a régi ötvenhárom fillérre állítsa vissza» mert ez a főváros minden más intézményéinél már megtörtént, Csilléry András rámutatott arra, hogy a főváros közkérházainál a főorvosok aránylag igen alacsony, nevezetesen a VII.fizetési osztályban kezdik meg működésüket, aminek következtében már tul vannak eletük delén, ^amikor nj-ugdijba vonulásuk alkalmával a legmagasabb V, fizetési osztályt elérik. Kéri a polgármestert, tegye megfontolás tárgyává, hogy a közkárházi főorvosok az V.fizetési osztályt is elérhessék, ami jél megérdemelt honorálása volna annak a kiváló munkának, amelyet ezek a nagyképzettségti orvosok végeznek, Az al- és segédorvosok is a mai viszonyok között feltétlenül bizonyos könnyítésekre szorulnak, azért helyes volna, ha a polgármester módot találna arra, hogy a havi 24 pengős élelmezési pótlékot a főváros vállalná magára, Rámutatott még arra is, hogy a f óvárosi, közkórházai: nehéz helyzetét még az is sulyosbbitja^ hogy a különböző betegsegélyző intézetek sem fizetik meg azokat az ápolási dijakat, amelyek a fővárosnál tényleg felmerülnek, A,mai ápolási dijak alacsony mivolta ezeknek az intézeteknek a főváros részéről tulajdonképen tekintélyes adományt jelent. A maga részéről nem helyeselheti azt, hogy Budapest " * területén szaporítsák a kérI házi ágyakat, annál kévéebbé, mert a főváros közlekedése betegszállítás f tekintetében teljesen megfelelő. Budapest belső területén kórházat csak jakkor lehetne létesíteni, ha más helyen egyes kórházakat meg szüntetné** ! n<

3k. A költségvetést elfogadja, /folyt, A:ÖV</ ^-