Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/2

1939-08-16 [211]

Jász-KUN KONGRESSZUS »/Foly tatás !»/ Megjelentek a kongresszuson Stolpa József államtitkár a kulsiuszminiszter képviseletében, Zsindely Ferenc állomtitkár, üzdóczi Zadravecz István és Hannaucr István püspökök., fáju Fáy István rn.kir. titkos tanácsos, főispán, Vitéz kövesházi Forjentsik Ottó gyalogsági tábornok, Vitéz Zákány Győző tábornok, Vitéz TakáchTolvay József nyugalmazott tábornok, a Frontharcos Szövetség elnöke, Vitéz Bajor Ferenc nyugalmazott tábornok és Javornitzky Jenő ministeri tanácsos a TE3Z képviseletében, Szeder János a MOVE országos elnöke, báró Urbán Gáspár főispán, egyházi, katonai és polgári életünk több kiválásága, az országgyűlés felsőházának és képviselőházának több tagja, á szomszédos törvényhatóságok kiküldöttei, az egyetemek és főiskolák, egyéb tudományos egyesületek kévpiselői, több egyesü? et 6n testület képviselője és nagyszámú előkelő közönség. Ott voltak a három vármegye főispánjai, alispánjai és polgármesterei ós a vármegyék lakosságának nagyszámú kii ldöttségei. k kongresszus a Himnusz eléneklésével kezdődött, amelyet a vármegyei tisztikar énekkara adott ele Endre Béla vozé>- ylotévol. Vitéz Endre László alispán elnöki megnyitójaján meleg szavakicai üdvözölte gróf Tol elei Pál miniszterelnököt és a megjelent előkelőségeket* Ma jd nagy beszédben hangoztatta, hogy e kunok 123-8-ban, IV. Béla király idejébe:' költöztek be az országba. Tömeges beköltözésük azon:an 1239-ben, tehát hétszázesztcndövel ezelőtt történt, A jászok bejövetelére nézve r incsenek pontos edataink. A jászok époen ugy, mint a székelyek már mai hazánk földjén laktak akkor is, amikor árpád vezetésével a magyarok bejöttek. Ezeket a honfoglaló magyarság, mint rokon népeket, osztályos atyafiakat tekintette, nyelvük nem sokban különbözött a honfoglaló magyarságétel. Bár teljesen beolvadtak, mégis különleges helyzetüknek és tulajdorságaiknak nyomait ma is megtaláljuk. Ma is vannak jász-kun községek, amelyek megtátották jellegzetességüket. Ez azonban, nem esik a nemzeti jelleg egyetemességének rovására. Ezután Vitéz Endre László ismertet"-: a jász-kunok történetét, amely két népnek a története teljesen eggyéforrott. A jászok és kunok soha jobbágyok nem voltak, ^leintő nehezen voltak fegyelmezhetek, sokáig nem akartak lemondani vándorlásaikról, ugyanakkor, amikor a honfoglaló mag,, arság már a földmivöléshez 'szokott. Vcgül ismertette a kunság népének válságos éveit, a jászkun nép gazdasági életét, a tanyavilág helyzetét és műveltségét, A kunok letelepedésének 7oo-ik évfordulóján - mondotta - nem állithat a .-agyar államhatalom nagyoló emléket, minthogy a kunsáyot hathatosán támogatja, amivel nemcsak ezek érdekeit, hanem a magyar állami élet érdekeit is szolgálja. Iivea is felhivja a magyar társadalom figyelmét Attila kun király szoórárák felállítás ár*. , Mindnyájan - mondót a - egyforma büszkeséggel tekintünk Attila királyra. Illő, hogy a nagy király itt üljön köztünk lován, vagy trónusán.A kongresszus tagjai nagy lelkesedéssel fogadták az indítványt.A kongresszus ezután Vitéz Endre László alispán indítványára táviratilag üdvözöotc a kongresszus fővédnökét Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzc t. jelenlévő előkelő közönség helyéről felálltra percekig éltette a kormányzót. /Folyt.köv./ Ái __y./á.