Magyar Országos Tudósító, 1939. július/2

1939-07-26 [209]

Kézirat.' , g — MEP».ártekezlet....!.. .old; 1. Budapest, 1959, július 26. — POLITIKA /folytatás/ /JO~ - A részleteiben letárgyalt tö rvényjavaslat a bizottságtól visszakerül a plénumb a. A plénumb an o bizottságok által elfogadott szárászok "agy költségvetési cimek felett további vitának nincs helye. Egyszerűen arról dönt a plénum, hogy a bizottság által elfogadott szöveot magáévá teszi, vagy nem, minden további tárgyalás nélkül. A terveset meg akarja adni 'a lehetőséget arra^hogy a miniszter és az előadó a plénumban is terjeszthessen ele módosítást az egyes szakaszokhoz, de ebben az esetben bármely képviselő indítványára az illető szakasz visz-sz:~leüldendő a bizottsághoz. Ha a bizottság ezt a visszaküldött szakaszt letárgyalja és jelentését a plénum elé terjeszti, ezt nem kell a következő ülés napirendjére kitűzni, hanem a folyó napirend megszakításával azonnal a llástjfoglalhat a plénum a bizottsági jelentés tárgyában. -Rendkívül fontos és elvi jelentőségű rendelkezése a tervezetnek a harmadszori olvasás kérdésével tervezett intézkedés, A tervezet szerint a törvényjavaslatoknak harmadszori olvasása általában megszűnik, illetve ez az intézmény olyképen módosul, hogy az elnök - amennyiben azt szükségesnek tartja - elrendelheti a harmadszori olvasást, illetve szavazást. Erre rendszerint csak akkor kerül sor, ha az elnök megállLpitja, hogy az egyes szakaszok rendelkezései között homály vagy ellentmondáss fordul elö. Ebben az esetben a harmadszori olvasásra nem a következő ülésnapon, hanem még ugyanazon a napon a részletes tárgyalás befejezése után is sor kerülhet. A törvényjavaslatok gyorsabb plenáris elintézését célozza a tervezetnek az a rendelkezése is, hogy bármely képviselőnek jogában áll indítványozni azt, hogy az ülés időtartamát két órával meghosszabbítsák. Ez a gyorsítás tekintetében igen célszerű rendelkezés lesz, mert a gyakorlatban sokszor előforóu 1 hogy egy-egy hosszú törvényj&vaslat tárgyalását néhány hátralévő elintézetlen szakasz miatt nem lehetett aznap befejezni, mert az ülés meghosszabbítása nem volt lehetséges. így a törvényjavaslat elfogadása egy nappal mindig kitolódott. - Igen fontos rendelkezése a tervezetnek a rendkívüli sürgősség intézményének bevezetése. Ezt az intézményt az Iarédy Béla kormányzaté alatt 1938 novemberében beterjesztett házszabályr'evizió szintén tervbe vette és be akarta vezetni; bár kissé tágabb keretek között, mint azt a mi javaslatunk tervezi. Ez a tervezet igyanis a rendkívüli s#gósség intézményét csak háború és az orszjgot közvetlenül fenyegető háborús veszély idejére akarja korlátozni. Ebben az esetben a Ház c törvényjavaslatot előterjesztő miniszter indítványára két képviselő hozzászólása után, de minden további vita nélkül kétharmad, szótöbbséggel kimondhatja, hogy a kérdéses törvényjavaslatot a - rendkívüli sürgősségre vonatkozó szabályok alapján kívánja tárgyalni. E szabályok értei iaében a törvényjavaslat tárgyalását a Ház [annak benyújtását követő egyetl nyolcórás ülésben általánosságban befejezni köteles, olyképpen,hogy minden egyes felszólalás csupán harminc percig tarthat és csupán két felszólaló képviselő beszédideje hosszabbítható meg harminc-harminc perccel, AZ általános vita befejezése és a törvényjavaslatnak általánosságban való elfogadása után a részletes vitát még aznap, amikor a Has az általános tárgyalást oefejezte, meg kell e bizottságban tartini, illetve azt ott be kell fejezni, /folyt, köv./ í~