Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1

1939-04-08 [202]

—-A KA.PÚPÉNZ CSAK A TÉNYLEGES KAPUNYITÁSÉRT J*U Király József és a felesége, mint házfelügyelők álltak alkalmazásban egy nagyobb bérháznál. A szolgálati viszony megszűnése után Királyék több olyan lakó ellen, akik a házgondnoktól kapukulcsot kaptak, kártérítési pert indított és 600 pengőt is maghaladó összeget követelt rajtuk azért, mert esztendők folyamán sohasem fizettek kapupénzt, mivel a házgondoktól kapott kulccsal nyitották zárórára után Is a kaput. A felpereseknek az volt az álláspontja, hogy a kapupénz olyan házmester1 jövedelem, amelytől nem lehet megfő-ztani a házfelügyelőket azzal, hogy egyes lakinak kapu- ' kulcsot ad a háztulajdonos vagy megbízottja. A budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési biróság dr. Gyémesy István tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után a felpereseket keresetükkel elutasította ésmint^ perveszteseket a felmerült perköltségek megfizetésére kötelezte. Az Ítélet indokolása kimondja, hogy ha a házkezelő a lakónak kapukulcs használatot biztosit, ez a tény a házfelügyelőre 1P kötelező annál Is Inkább, mert az Idők folyamán ezt tudomásul vette és & lakóktól esztendőkön át kapupénztnem kért. utólag a lejárt időre kártérítés cimén sem érvényesítheti a kaé pupénz itánti igényét. A fővárosi lakás-szabályrendelet nem tiltja semmiség terhével, hogy a bérbeadó, illetve a házkezelő a lakónak kapukulcsot adjon, már pedig a kapupénz, csak tényleges kapunyitásért igényelhető. Ezért a felpereseket el kellett utasítani keresetükkel, /MOT/G, A "ZSIDÓK ÁTKÉPZŐ SZÖVETKEZETE" CÉGÜGYE, A budapesti kir, törvényszék, mint cégbíróság nemrégiben bejegyzett egy szövetkezetet, amelynek a cégszövege igy szól: "Zsidók átképző, elhelyező és kivándorlókat védő szövetkezet", A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos a cégiratok áttanulmányozása után többféle okból előterjesztéssel támadta meg e szövetkezet cégének bejegyzését. Egyik legfontosabb kifogása a miniszteri biztosnak az volt, hogy a szövetkezet alapszabályainak egyik pohtja olyan társasági célt tüz ki, amely nem a szövetkezet tagjainak, hanem a szövetkezetben való részvételre tekintet nélkül, általában a zsidóság érdekeit van hivatva előmozdítani, A miniszteri biztos előterjesztése szerint az Ilyen célok megvalósítása nem szövetkezeti, hanem egyesületi feladat körébe esik, annélfogva az alapszabályok idevágó pontjának a megváltoztatását kívánta, A eegbirosag helytadott a miniszteri biztos előterjesztésének és felhivta a szövetkezetet, hogy ugy ezen, mint egyéb kisebb jelentőségű kifogások alapján módosítsa az alapszabályalt hatvan nap alatt, mert ha ennek nem ' ^nno^eleget, ugy a cégbíróság a cégbejegyzés Iránti kérelmet elutasítja? ELÍTÉLTÉK JEHOVA TANÚIT. Horvát István makói darálómalom-tulajdonos házánál vasárnap délutánonkent .összejöveteleket tartottak a "Jehova tanul" szektának tagjai. Ilyen alkalmakkor azokat a nyomtatványokat olvasták és magyarázták, amelyeket a szektának külföldi szervezete juttatott Magyarországra. A röpiratókat átolvasás utan szervezési célzattal terjesztették. Tekintettel arra hor* c nyomtatványok római katolikus klérus, de általában a papság elleni súlyos ^támadásokat tartalmazta^,az ügyészség hitfelekozet elleni izgatás vétsége cimén vádat eme 1WJehova tanul ellen, A szegedi törvényszék majd a tábla is Horvát Istvánt, továbbá Jenczi József gazdálkodót, Czina'Etol földművest és Varga Istvánná napszSmosnőt fejenként egyhónapi fogházra Ítélte el. A kúria Kvassay-tanácsa dr. Balogh István koronaügyészhelyettes felszólalása után a semmis égi panaszok elutasításával a tábla Ítéletét jogerőre emelte. /MOT/G,