Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-31 [201]

M&GYAfí ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a t. Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1939 • márolus 31. \^ / " •* XJ

J XXI, évfolyam, 7*4. szám. HÍREK A MEGH&GYÖBBODÓTT MAGYARORSZÁG AUTÓS TÁRSADAL ÍJÁNAK IDÖSZERtí PROBLÉMÁI. A Magyar Touring Club, az ország egyik legnagyobb autós és motorturisztikai szervezete nagy érdeklődés mellett tartotta meg ezévi közgyűlését. Nagybudafai Vermes Gyula elnök, akinek a Club megalapítás.Voan'vezetoszerepe volt és aki tlz éven át töltötte be az elnöki tisztséget, visszavonult P A közgyűlés uj elnökké vizeki Talilán István földbirtokost, alelnökökké: vitéz nagybányai Horthy István miniszteri tanácsost, Bódy Lász alpolgármestert, Kovácsházy Vilmos' székesfővárosi tanác snokot és vágfalvl Quittner Ervin középitós i tanácsos, építészt választotta meg. Vizeki Tallinn István elnöki szókfoglalójában hangoztatta, hogy a magyar automobilizmus fellendítése érdekében nemcsak autóparkunk nagymérvű gyarapítására van szűkség, hanem elsőrendű feladat a közúti hálózat kiépítése, a magyar utak rendszeres karbantartása. Nagy súlyt kell fektetni az autós idegenforgalom fejlesztésére s ezzel kapcsolatban az állandó jellegű viszonylatok megteremtésére. Az elnök beszéde további részében részletesen felsorolta a magyar automobilizmus ős a motoros Idegenforgalom időszerű kérdéseit, valamint az autós és a légi turisztika problémáit, - Este a Dunapalota-szálló nagytermében a Magyar Touring Club elnökségére

1

:: és választmányának tagjai '.közös estebéden vettek részt. Az estebéden Rakevszky Iván titkos tar.icsos, ny. belügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Meleg szavakkal emlékezett meg a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásáról és érdekesen fejtegette azokat a feladatokat, amelyeket a megnagyobbodott Magyarország autós társadalmának kell megoldania. A vacsora alkalmával Bódy László alpolgármester, vizeki Tn Lilán István és vágfalvl Quittner Ervin foglalkoztak még hosszabb beszédben a Magyar'Touríng Club nagyszabású célkitűzéseivel ós legközelebbi programmjával./MOT/B. —_"A MU1ÍKA KÉRDÉSE A FASCISMUSBANA Mediterrán Munkaközösség Olaszországról szóló előadássorozata keretében legutóbb' Gvdy Béla. dr, tartott előadást "A munka kérdése a fascismusban" címmel. Ismertette a fasoismusnak az emberi munkáról alkotott felfogásét, amely a liberális felfogással szemben a munkát nem árunak, hanem a közgazdaság alanyának tekinti. Ehhez képest a munkát minden gazdasági és társadalmi tevékenység tényezőjének Ismeri el, amely a tőkével egyenrangú. Rámutatott az előadó arra, hogy az olasz testületi állam alkotmánylevele, a "Carta del Lavoro" kimerítő részletességgel határozza meg a modern munkajog irányelveit. Kiemelte, hogy a munka alkotmányának rendkívüli érdeme az, hogy a gazdasági életet, vagyis olyan serületet von jogi szabályozás alá, amely a szabadelvű állam szemében tilos terület volt és ahol ezldelg a tőkés osztály és a munkásosztály állandóan öldöklő harcot folytatott egymás ellen. Részletesen ismertette a munka alkotmányának fontosabb cikkejeit ós azok gyakorlati megvalósítását <. Ennek kapcsán behatóan ismertette az olasz szakegyesületi es testületi rendszert, amely a szabad szervezkedés elvi alapján.áll. Ismertetne az együttes munkaszerződések rendszerét, a munkaügyi bíráskodást, a munkaközvetítés módszereit, a Dopolavoro intézményét és végül a fasolsmus felfogását az osztálykülönbségek kiegyenlítése tekintetében, valamint az uj fascista arisztokrácia kialakításának rendszerét, - A mindvégig nagy figyelemmel kisért előadást a Mediterrán Munzkközössóg nevéig ben az elnöklő Ibrányl dr. köszönte meg s egyben hangoztatta, hogy csakis /j/J az a nemzet ól történelmi életet ós teljesíthet történelmi hivatást, & ^ amelyik társadalmi ós gazdasági berendezettségét az ősi trádiciók'alap/ M ján, a kor követelményeinek megfelelően át tudja alakítani */?."0T/BC