Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-30 [201]
/Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde az Alföldi Bizottságban., /folyt,/ Jél kell ismernünk az Alföldet, tulajdonságait össze kell mérni a világgazdaság változó jelenségeivel, hogy alk-lmazkoöókepesek legyünk. Utánozni itt nem lehet, mert nincs két egyforma táj, s egyik tájnak a módszereit nem lehet a másikra alkalmazni. Mi is különböző más európai tájaktól vegyünk körülvéve és ezektől példát nem vehetünk* A nagy Alföld olyan egység, amely különösen rászorul arr hogy a saját maga természete szerint müveitessék és kezeltessék,, -Nyilvánvaló, hogy a többi tájakról is kell hogy legyenek ismerete ink„ D e sokkal többet tanulunk abból, ha sok különböző idegen táj jelenségeit "hasonlítjuk össze egymásközött, mintha egyetlen idegen tájnak a körü lmé nyeit próba In ok a m-gunk tájára athelyezni 0 S aj nos nagyo n soklzor fo rüTt e lő az a hiba, h007/ cs ak az utóbbi eljárá st köv ettük c . . ""Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután az AIfö"Jd"~fogalmat határozta mag, mégpedig először tulajdonságai által, m-jd határai által, A nagy Alföld fogalma háromféle tulajdonságból alakult ki * Olyanokból, amelyek az Alföld természetéből folynak, tehát természeti tényezőkből, olyanokból, amelyek a természeti tényezőkből származó emberi gazdálkodásnak természetszerűen kifejlődött tényei, s oly an okból, amelyek az Alföldnek mint politikai területnek történelméből következtek, • Nagyon könnyű meghatározni az Alföldet? az Alföld az oceánikus Európa,, Nyugat- és Középeurópa legkeotinentálisabb tája^ De az ellentét a tenger felé nyílt tájak között és eközött a száraz kontinentális medence között élesebb, mint az egyszerű meghatározás mondj a„ A nyári szárazság sokkal nagyobb, a tengertől való távolság és az attól való elzárkózottság igen nagy, a tél és a nyár közötti ellentét jóv-1 n gyobb, mint Európa többi részében 0 Abból, hogy az alföldi táj éles ellentétben áll azokkal a tájakkal, amelyek közé be van ágyazva, követk:ezik. ; hogy a mi Alföldünk Európának a dhat olyat.^mi_jiinos_ meg töb bi tájának, termelhet olyat, amit a többi nem termelhet, vagy nem ugy termelhet, vagy nem éppen olyat. Olyan kis országnak 3 mi nt amilyen M :gyarpr3 zág, amely mennyiségi termelésből soha ii em" f og boldogulni , ebben" a~mTrI3oégtkü lönbözeti termelésben "keli meg_tal'ált^ii 1 :-.g. raa g ü , boldogulását,-, _ - Az egyéb európai tájakba való beágyazás bakán az oka ann k, hogy mi ezektől az európai tájaktól körülvéve, tökéletesen európaiakká lettünk A De mégis az alföldi tájnak különleges, s a magunk keleti lovas oásztortermészetének megfelelő területen tudtunk a. magunk sajátossága szerint magyarok mradni, sőt tudtuk a mag unk ily en tul aj donság al t oiy ah domi nán san fenntartani, hogy az Eur ó pa különb 0_zo_ nepe 1~ vel való érős vérkévere des mellett is megtud t uk v ^ftan l, sőt at tu dtuk szá rm-.z tat a... e s" "a törökl teni ezeket a keleti m agyarI" tu 1 a j do n s ág o k át, _ p olitika k át l z _ e mberi eket egyaránt, fajtánk erej ét, Józanság ; a t és _ szilajságá t eg yformán a közénk vegyülokre e "Tiilajdonképen az Alföld természeti tulajdonságai közé tartozik ez ls, A másik természeti tulajdonság a g-zdasági téren az,hogy Európa ama terűiére! között, amelyek nem mediterrán déli területek, a leg, J/j nagyobb tibpTénjt art ama a magyar alföldi tájnak nagyobb mint a nyugati ak% ^ nak, vagy,, a tolunk keletre fekvőknek, s nyilvánvalóan nagyobb, mint
