Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-30 [201]

/Teleki Pál gróf mini zterelnök beszéde az Alföldi Birse- ttságban,/Folyt,/ Az úgynevezett középeurópai mérsékelt égövben a nyári napfényt ertara összege •:, magyar Alföldön áprilistól szeptemberig 1600 óra, mig a Dunántúlon 1500, Erdélyben 1400, Romániában 1300-150" óra,a teljesen kiegyenlített klímájú gyakran '•''*• lhős Pranciaorszá ban pedig csak 1200 óra. Ez azt jelenti, hogy a Kelet, - Románia és Ukrajna termelésének mennyiségeivel szemben itt minőségi termelés keletkezhetik, 3 keletkezik is a legkülönbözőbb formákban: búzánk sikértartalmában, gyümölcseink dúsabb vitaminjában, a magyar tojás sárgájának sötétebb voltában, a to j ás n agy obb zsi rt -v t aj máb :.-n, a magy ar p ar 1 agi tyúk husán ak izességében

? stb. Ezek a tulajdonságok kvalitásos speciális cikkekké teszik ezeket a magyar terményeket ós termékeket, s ha megfelelő reklámmal dolgozunk, más mértékkel is fogja ezeket mérni a világ, - Hozzátartozik a termén zetadt a képhez az Alföld házainak képe, az, hogy miből és hogyan építkezünk. Jellegzetes erre vonatkozólag az alföldi házikók kis ablaka is - amelyeket az elnök ur emiitett -, mert ennek oka ez Alföld iátlansága

r De jellegzetes az is, hogy az alföldi ember szereti a lovat, de nem mindig szereti a fát, A lovat simogatjukm a fához pedig hozzávágunk a kapával ha elmegyünk mellette, Erről le lehet, de le :,Í kell szoktatni a magyar embert, még akkor is, ha mindez valahogy • természetünkből folyik, Hozzátartozik a képhez az úttalanság ls, ad részben abból származik, hogy a puszta mind.enütt ut is egyúttal, - Ebbe belekapcsolódik már - harmadik téma is: az Alföldet sok minden olyan ls jellemzi, ami a történelemből folyik. Az utak hiánya a történelemmel is magyarázható. Abból, hogy a török hódoltságot végig szenvedtük és hogy ezalatt utakat, házakat, templomokat és öz épület eket máshol emeltünk, o nem az Alföldön,- most adódik,hogy ezt okosan pótoljuk. Az elszórt település is különleges jelleget adott az utaknak, s mindezt most meg kell változtatnunk, amikor kezdünk a t.nyavilág fejlődésének h-rmaoik stádiumába kerülni, A nyári tanyáról először áttértünk az áll^hdó oanya formájára, s arról nemrég a f alusodásra, tanyaközpontokra. - Hozzátartozik az Al'föld történelmi képéhez az is , hogy csak egy példát említek ismét a ook példa közül - az Alföldre későbben telepitett kunság nomádabb, steppelakóbb természetű nép. Hóman Bálint történész kollégámmal epyütt ér. cint geográfus megállapithattuk, hogy a kunság sokkaliíikább steppe jellegű nép, ezért települt az Alföld közepére, s egyetlen királyunk s

r

r tudta őket eredeti letelepülési helyükről máshová telepiteni

c

. Tehát a népi jelleg is hozzátartozik az Alföld jellemzéséhez, - Ha a magyar ember gát mondja, hogy Alföld, akkor tulajdonképpen mindazt érti ezalatt, amit itt most az Alföldről kifejtettem, •- Ennek következtében ka az Alföld határait akarnók meghatározni^ figyelembe iof.li; venni, hogj ez a ha tár fogai cm is sokféle tényezőből tevődik össze, Megh-tározóo a domborzat, .amely körülbelül 100-130 méteres magasságot jelent a tenger szine felett- meghatározza az évi kb„600 milliméteres ős apad Ók vonalat g a júliusi 22 C,.tokos izotermának a vonala, azután a tc-nyavilág elterjedése, a magyarság elhelyezkedése - amely csodálfatosképen összeesik iielyenkint a steppenövények elterjedésével azután a török hódoltság elterjedése, va.l-.mint még sok más tényező. - Idetartozik még a mezőségi talej ÍS, Ezek a tényezők határozzák meg az Alföld mivoltát és területét, Nyilván nem összeeső i /\ h'tárok ezek, s ebből már magából Vgretkezik '-.? hogy a nagy 'magyar 4/y Alföld nem élesen körülhatárolt terület-, hanem olyan terület, arelji ek M o van m&gju, különleges tulajdonság .v v s'.étterjed és nyúlványaival Yf\ belekapcsolódik a szomszédos bájakbe;. aaelyek viszont a-f eléje folyó