Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-29 [201]

1, törvényszéki kiadás. Budapest, 195*. március ^20. — A MOSTOHAANYA A KÚTBA LÖKTE KISLÁNYÁT. Pénzes Jánosné, váli, huszonnyoloéves háztartásbeli asszony 1935 elején ment férjhez. Ekkor már volt neki egy hétesztendős, törvénytelen származású kisfia, A férjének pedig első házasságából egy Margit nevü, kát és féléves kislánya. Az asszony kegyetlen módon, valóban mostohán bántja kislánnyal. Nemcsak ütötte-verte, hanem télvíz idején"ing és cipő nélkül, egyszál szoknyácskában járatta, sőt éheztette is. 1937 október havában Pénzesné ráparancsolt a kislányra, hogy hozzon a kútról a kacsatöméshez vizet; A kislány egy kissé késlekedett

? mire a mostoha dühösen utána Iramodott, megragadta a gyereket a kut kávájánál oly hevesen, hogy aZ fejjel belezuhant a kútba. Pénzesné' sorsára hagyta a mostohagyereketek! belefulladt a kútba. A mostohaanya, hogy a gyanút magáról elterelje, estefelé a szomszédoknál kereste a kislányt. De természetesen nem találták, noha mindenfelé kutattak utána. Másnap reggél egy szomszédasszony Pénzes Jánoshoz fordult, akinek azt tanácsolta, nézze meg, nincs-e a Margitka a kútban; Az apa szótfogadott és percek múlva megtalálta holtan a kislányt a kut vizében. A megindult nyomozás során a gyanú a szomszédok vallomása alapján rögtön a mostohaanyára terelődött. Az asszony beismerte, hogy a kut kávájánál megráncigálta és elverte a kislányt, aki ekkor belezuhant a kútba. A székesfehérvári törvényszék szándékos emberölés büntette elmén vonta felelősségre a mostohaanyát, akit e bünoselekmény miatt tizenegyévi fegyházra itelt el. A budapesti kir. Ítélőtábla gondatlanságból okozott emberölés vétségének minősítette a mostohaanya cselekményét és az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával az asszonyt háromévi fogházra Ítélte el. A bejelentett semmisségi) panaszok folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a kir. kúria dr. Gergics Károly tanácselnök vezetésével. Dr. Biilogh István kir. korona ügy ésZhelyettes felszólalásában hangsúly ózta, hogy a tábla minősítése helytelen, mert az előzmények, valamint az'a tény, hogy a mostohaanya eltitkolta az apa előtt a gyermek hollétét, kétségtelenné teszik, hogy a mostoha a leányka életének megmentésére semmit se tett. Mindez bizonyság arra, hogy a vádlott nő a gyerek életének kioltását,, tehát a halálát akarta s Így cselekménye szándékos" emberölésnek minősül. A. kúria helytadott a korona ügyész érvelésének, az alsóbir óságok Ítéletét megsemmisítette és Pénzes Jánosnót szándékos emberölés büntette miatt a 92* szakasz alkalmazásával hétévi fegyházra Ítélte el, /MOT/ G. PERELHETő-E ALERECHT FŐHERCEG RENDES BÍRÓSÁG ELŐTT. Özv, dr. Hegyi Gyüláné a budapesti kir. törvényszék előtt pert Indított Albrecht főherceg, mint a Károly Lajos-féle hitbizomány jelenlegi birtokosa ellen 55oo pengő tőke és járulekai iránt. Keresetében előadta a felperes, hogy néhai férje a hitbizomány vagyonkezelő kormányzója volt,akinek elhalálozása után számára özvegyi nyugdíjul llooo pengőt állapítottak meg. Ezt a nyugdíjjárulékot azonban ismételten leszállították, ugy hogy most csak 6o5o pengő özvegyi nyugdijat és leánya számára évi 12oo pehgő árvasegélyt kap. E nyugdijösszegből levonják azt a havi 2o8 pengőt is, amit férje után főispáni nyugdij cimén a kincstártól kapi Mielőtt a perben érdemleges tárgyalást kezdtek Volna^ a főheroeg jo^i képviselője pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy a törvényszéknek az ügy elbírálására nincs hatásköre, mert az a főudvar nagyi biróság hatásköre alá tartozik, Dr. Varrók Béla kir. törvényszéki biró helytadott a kifogásnak és a pert hatáskör hiányában megszüntette, /MOT/ G.