Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-24 [201]

Folytatás 84/ t* ••- Komolyan'szamot kell vetnünk magunk között azzal, hogy ez mit Jelent és, hegy miriő uj kötelességek vá- nak ránk ebből kifolyólag. Különösen, amikor a Felvidék magyarlakta területeinek visszatérése után a mult héten immáron egy olyan cr szágrész tört vissza hozzánk, amely részben többségében és részben zárt tömbben nem magyar aíiyanyelvü, amelynek lakesaága a magyar hazához,hü, de nem a magyar nyelvet beszéli. Hü a hazához, mért a vereckei szarosban a magyar Himnusz hangjai magyarnyelven szólaltak meg ruszin ajkakról és•ez világosabbon beszélt husz esztendőről, mint könyvtárak beszélhetnek. Ennek a népnek, amely ott él a nyelve ós szokásai nálunk Itthon vannak. Együtt éltünk évszázadikat. Mi magyarék jártunk fel arra a területre, ők jártak le az Alföldre, Ki-ki vitte a maga munkakészségét, a maga foglalkozását és a két területnek a hegyvidéknek és az alföldnek •- ha má -más nyelv Is 'et t az uralkodó — az élete összeforrott. - Husz esztendeje hirdetem az egyetemi katedrán azt, hogy nem a nyelv az, amely az egyedüli ós a fő-közös séget teszi ember és ember között. Hirdetem éppen annál a foglalkozásnál fogva, amelyet-üzök-s a, tudománynál fogva, amely Iránt érdeklői őm és amellyel fegi zom, hirdetem az emberföldrajzi kutatás alapján. Ezekből, valamint a magyar föld különböző tájain való jártamból és a iaagam mukkájából, az emberföldrajz művelőivel érintkezve, sok emberrel találkozva vontam 1& azokát a tapasztalatokat, hogy közös hagyományok, közös munki , közös,m gy egymásba fonódó- szokások épp ~oly erős kapceola tok, ha nem erősebbek, mint egyedül a nyelv, - Egy nagy feladat vár ránk, amely régi és uj is egyaránt. Régi azért, mert amikor idegennyelvü, magyarérzésü állampolgárikat kapcsoltunk be az'ország testébe, akkor nem csináltunk mást, mint amit a XVIII.század végéig 8<r* éven keresztül tettünk, A XIX, század némileg más utakat járt. Nem magunk miatt, nem a mi iniciativánkból, nem a mi akaratunkból és nem magyar érzésből,A gazdasági élet fejlődése, amely az ipari forradalommal a XIX, század elején kezdődött más utakat járt szociális téron, A gazdasági élet fejlődéséből az államhatalommal szemben Is megerősödő kapitalizmussal szembenállással kifejlődött a szocializmus, a szociáldemokrácia,Mindezekből a XIX, század egészen más valamivé alakult át, mint ami a mi 8eo évi tradícióinknak megfelelő.Egyrészt nemzetközi ós nemzetietlen szervezetek keletkeztek, más rés zt viszont az embereknek a kategorizálása következett be, amely különböző irodalmi és nyelvi megujhodás'okat követelt. Ebből kiindult a diferenciálódás és a harc, amely a nemzetiségek között a XIX, században keletkezett.Ez is mind erősebben kifejezésre juttatta a nemzetiségek között való különbségelet. Végül aztán a tudomány ezeket a nemzetiségeket különváüa sz tóttá, nevet, karalitert, jelszavakat és kritériumot adott nekik „Ilyenképen elveszett az, ami az embert és embert egyébként GB szekötötte és revolverként szegezték az emberek mellének, hogy vallják magukat ennek, vagy annak, - Most, amikor ezek előtt az uj feladatok előtt, vagy mondjuk Ismét azok előtt a régi feladataink előtt állunk, amelyek már Szent Istvánnak is feladatai voltak ós azontúl 800 éven mindenkinek,áci a politikai eletet irányította, vagy a politikai életben részvett, -ugy érzem, hogy újra a régi magyar tradidiót kall felvennünk, szóval nem a mult század demokratikus liberalizmusának, vég y ha ugy tetszik liberális demokráciájának tradícióit kell folytatnunk, hanem vissza kell térnünk a 9co éves magyar tradíciókhoz:, természetesen azokban a mai formákban, amelyeket az emberek mai'műveltsége, mai politikai-gazdasági és társadalmi szervezettsége megkíván, 1-1 1 La* • ^_