Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-24 [201]
/Seleki Pál miniszterelnök beszéde a Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén, .<IP Folytatás 3,/ / - Amikor országunkba visszatértek magyarok és részben közöttük más nemzetiségűek is, azután pedig más nemzetiségűtek nagyobb tömbben is, nem az az érzésem, és azt hiszem senkinek sem az az érzése, hogy idegen jön vissza: a hazának a fiai jönnek vissza. Aminthogy nem vagyunk mindnyájan mindenben egyformák, és aminthogy vannak különböző lelkiségek, amelyek egybefonódóan, de különbözően csiszolódtak ki, ahogy van alföldi, dunántúli és fővárosi lelkiség, s ahogy van délvidéki és továbbmehetnénk, van somogyi lelkiség, mert a somogyiak önmaguk közt Somogyországról beszélnek, ugy van felvidéki lelkiség is és ezek a lelkiségek egymásba kapcsolódnak és gazdagítják egymást. Van kárpátaljai lelkiség is, amely a magyar és ruszin lelkiségből együtt alakult kis és hogy ez mit jelent, az idegenek talán abból fogják megérteni, hogy kevés olyan ország van, ahol az ország népességének nem az állam nyelvét beszélő része viselte a "leghívebb nép" óimét - és joggal, Az ón erdélyi lelkem és az én földrajzi és néprajzi látásom egyformán ismeri fel ezeket a lelkiségeket, Azt a közösséget, -mely ezer esztendő különböző vihara* it kiállfctta, és azt hiszem még másokat is bátran ki fog állni, újra fel kell építenünk, - Uj országépitésről van szó, amely immár egészen más gondolatvilágba, más érzésvilágba visz bennünket: jobb kedvünk van, tele vagyunk örömmel. De ne feledjük el, hogy nem Időleges jelenség vagyunk, ezer esztendős nemzet v agyunk és nem szabad túláradni az Örömtől, Nyugodtan és biztosan kell várni az eseményeket, felhasználni azokat és levonni belőlük a tanulságokat, A nyomukban pedig dolgozni. Szükségünk van politikai iskolázottságra, amely ennek a nemzetnek természetéből bizonyára nem hiányzik. Büszkén irtam tavaly egyik külföldi lapnak adott cikkemben, hogy mibennünk ázsiai vér van. Onnan hoztuk a politikai készséget^ ami valahogyan átöröklődött ebbe a sokféle vérrel keveredett nemzetbe, A politikai készség tehát természettől fogva meg^-van bennünk és nem ismerek politikailag józanabb, élesebben látó, megfontoltabb, csendesen gondolkodó, de jobban szintetizáló és kevés szóval sokat kifejező embert, mint a magyar föld népét, <- Az események tömege hat ránk naponta, de nézzünk vissza néha a múltba, olvassunk a történelemkönyvből, mert mindig t .lálunk benne olyan dolgokat, amelyek a mindennapi események között Iránymutatást adnak. Különösen a mai időkben fontos ez, amikor uj, nagy feladatok előtt állunk, - Az utóbbi napokban többször emiitettem, a közönség megnyugtatására is, hogy ne higyjünk a rémhíreknek. Nem veszem rosszhéven azt) h a iá magyar közönség ideges, ha Európának mai közáll apota miatt aggódik. Azt hiszem, máshol.* a világon éppen ugy aggódnak az emberek Európa sorsa felett. Amikor figyelmeztettem arr^, hogy ne higyjünk a rémhireknek, azokra a mindennap keletkező és szállingózó hírekre gondoltam, amelyekről öt per«nyi gondolkozás után mindenki maga is belátja, hogy abszurdumok. Ezért mindenkit arra kérefci, hogy a hallott hirek továbbadásától tartózkodjanak, /Folyt,köv f /
