Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-24 [201]
/Teleki miniszterelnök beszéde a Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén.<ji) Folytatás 1./ { JJr - A keresztény irány a társadalmi életben jelenti tehát a minden egyéni érdektől mentes keresztény összefogást, irigységmentes összefogást egymás között. De jelent nyilván kötelességeket is. Jelenti, hogy mindenki a maga helyén ott,- ahová állítják, teljes felelőssége tudatában jól végezze a maga munkáját /Helyeslés és taps/, teljes felelőssége tudatában azon keresztény társadalom iránt, amelynek tagja. Mert nem egyéni érdekből állíttatunk valamely helyre, nem állásokat kapunk, hanem állásokra állíttatunk.' /Ugy van, ugy van/ Helyeslés és taps,/ - De ne felejtsük el azt sem, hogy a keresztény gondolat módszert is jelent. Módszert mindenkivel szemben s itt megmondom, hogy a zsidósággal szemben is. Nem jelenti azonban a gyűlölködés rendszerét, mert órait teszünk,' nem gyűlölségből tesszük és nem szabad,hogy cselekedeteinket gyűlölködés fűtse. Cselekedeteinket a nemzet regenerációja érdekében kell végrehajtani, azon felelősség tudatában, 4nely a jövő generáció érdeke szempontjából erre a generációra nehezedik, keresztény módon, egyénileg emberségesen, de teljes felelősségünk tudatában a jövő u keresztény magysr generációk iránt. A keresztény irányzat feladata - érzésem szerint - a politikában ós a társadalomban tehát elsősorban az, hogy a magunk lábén járjunk, magyar politikát csináljunk magyar érzéstől áthatva és minden cselekvésünkben ugy járjunk el, hogy mindig a magánk érdekét szolgáltjuk és senki másét. /Helyeslés és taps,/ - Ha végignézem a keresztény nemzeti politikát az utóbbi időkben,' akkor végig kell néznem a liga korszakait is. Ha magának a Ligának a munkásságét nézem és visszagondolok azokra az elnöki szózatokra, amelyek ebben a Lircában elhangzottak, lepereg előttem az elmúlt husz esztendő minden magyar "gondol at a és minden magyar órzése c Lepereg előttem az integritás korszaka,' a revízió korszaka, a kisebbségvédelem korszaka, amelyből immáron egy felfelé ivelő korszekhoz: az országépités korszakához érkeztünk el.- /Zugó éljenzés és taps./ De ez nem azt jelenti, hogy ezek a korszakokat jelentő gondolatok egymással ellentétben állnának, ellenkezőleg egy egységet Jelentenek. Ezek a korszakok természetes korszakai a fejlődésnek, az európai fejlődésnek, a mi magunk nemzeti helyzetének. A liga maga is ezért a gondolatokért küzdött és dolgosott és a magyar társadalomnak jelentékeny részét szervezte megj hogy ezekért a gondolatokért küzdjön* - Először az integritás gondolatéban hivtuk fel a világ figyelmétj - egészében még nem konkrét célzattal, - az úgynevezett békékre, amelyeket a központi hatalmakra rákényszeritettek és arra, hogy milyen igazságtalanság történt velünk. Felhívtuk a világ figyelmét arra, ami a Dunamedencében az egész magyar birodalommel történte Amikor aztán már kezdték észrevenni, hogy létezünk, anikor már konkrét kérdésekről is lehetett beszélni, akkor a revizló gondolatával konkrét fqrmábah kezdtünk , foglalkozni és ezt a külföld előtt hirdetni, Később, a m ikor már a magyar állam kezdett megerősödni, amikor barátokra talált és már az államközi kapcsolatok olyanok voltakj hogy konkrét ügyeket lehetett tárgyalni* akkor tértünk vissza azokhoz az ügyekhez, amelyek tulajdonképpen cssk egy részét képezték a magyar kívánságoknak, de amelyeket talán elsősorban kellett megragadni: a kisebbségek problémájához. Ez volt a harmadik politikai korszak. - Ma azzal « ténnyel, hogy Csehszlovákia megszűnt és mindazzal, ami ehhez fűződött és amit nem szükséges részletezni, mert mindenki ismeri az elmúlt hónapok és napok eseményeit* átléptünk egy uj stádiumba, egy uj korszakába ^fejlődésnek, az ujrafelépítésnek, Átléptünk az országépités korszakába. Azok a gondolatok, amelyek husz éven keresztül foglalkoztat k bennünket, sz integritásnak, a rev.z iónak és a kisebbségvédelemnek a magyar határon kivül lévő testvéreink védelmének a gondolata, - azok a törekvések, amelyek ezek által a gondolatok által, bennünk eiőre keltek, most ki kell, hogy egészül Jenek az ujjáépités, azországépités gondolatával, /Fo7yt,köv„/