Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1
1939-02-14 [198]
ZU DAK Aílx JJM rJ / 2.1 OJ.ytaT.as/ Az iratok részletes Ismertetése után a perbeszédekre került a sor. Dr. Miskolczy Ágost kir. főügyészhelyettes tartotta meg a vádbeszédét. Ennek a bünpörnek a tényállása - mondotta «emnem vitás és a vádlót tno ülési szándéka kétségtelen. A védelem álláspontja az, hogy a vádlottnöt olyan szóbeli sértés'érte, amely erős felindulást váltott^ ki belőle. Ez a szóbeli sértés, az, hogy a sértett az asszonyt'becsmérlő szavakkal illette, á perben igazolva nincsen. Az a "vallomás ; amely e tárgyban elhangzott, több mint gyanús, mert a tanú, aki erről vallott; első kihallgatása alkalmával a szóbeli inzultusról égy szót sem^szolt, csak későbbi kihallgatása alkalmával állt ezzel elő, amikor valószínűleg erre kitanítottak. Ha vizsgáljuk azt, hogy a sértett tett-e ennek a nőnek házassági Ígéretet, akkor erre a kérdésre csak nemmel lehet válaszolni. Ezt az álláspontot igazolják azok a levelek, amelyek a bűnügy iratai mellett feküsznek. Azt tanúsítják ezek az Írások, hogy csak egy^ közönséges szerelmi kaland volt a felek között, minden házassági szándék morális tartalma,, vagy terve nélkül. Amikor az asszony észlelté,hogy megunt szerető lett, bosszút akart állani.Hideg elhatározása .lett, hogy megöli Kconstein ügyvédét. JEz a magatartás, amelyet a'vádlót tnő a törvényszéki főtárgyaláson, majd itt a táblán is tanúsít, amellyel önmagát mint pszihopatát játssza ki, valójában komédia. Szánalmat akar kelteni és megjátssza azt, hogy idegbeteg, testileg-lelkileg összeroppant, pedig az Igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint ennek az asszonynak a mag atartása nem más, mint bemenekülés egy helyzetbe, amely kedvezőbb eredményt jelenthet számára. Megrendezett ez az asszony az első táblai főtárgyalás során Is ilyen idegösszeomlási jeleneteket, de amikor a nyár folyamán szabadlábra került, másnap már hetykén Interjút adott a sajtónak és fitymálva kritizálta a közvádló szerepét. Majd azt fejtegette a fő-' ügyész, hogy a vádlottnő emberi méltóságának sérelmére sem hivatkozhat, mórt aztaz emberi méltóságot, amely megilletné őt mint anyát és mint feleséget, Darányiné eljátszotta akkor, amikor otthagyta a gyerekét és a törvényes urát. Végezetül a főügyészhelyettes hangoztatta, hogy e vádlottnővel szemben az en^ihitő szakasz alkalmazása indokolatlan és ilyen értelembon kért súlyosabb büntetést. Ezután dr. Hajdú Miklós védő szólalt föl, aki hosszasan polemizált a főügyész megállapításaival és utalt arra, hogy a vádhatóság részé ről felhozott hideg^ megfontolásról beszélni se lehet, mert ha az ügyészség ennek fennforgását látta volna, akkor a gyilkosság vádját emelte volna Darányiné ellen. Majd részletesen foglalkozott a bünpor anyagával s " ezekből azt a következtetést vonta le, hogy az asszony a jogtalan sérelmek nyomán keletkezett erős felindulásban követte el a terhére rótt cse1 okményt. Ilyen értelemben kérte az elsőbiróság Ítéletében a minősítésre vonatkozó megváltoztatását és ehhezképest enyhe ítélet kiszabását. /Folyt.köv./ G. — ZU RÁDAY-UTCAI GYILKOSSÁG /3. folytatás/ . Hosszas tanácskozás után hirdette ki Krayzell Miklós dr. elnök TAÍ? ? y ! Z S Ví: 9l * tét i mely szerint bűnösnek mondották ki ugy Juhász Miklóst mint Király Istvánt szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében továbbá Juhászt ... kiloncrendbeli, Királyt pedis; ervrendboli lótás i tÉékf G2ért mindkctt6 J üket életfogytig SarlóSgJSSté^ A királyi törvényszék nem állapította meg, hogy d vádlottak előre megfontolt szándékkal ölték meg özv. Erdős Jozsefnét, bár kétségte1 en - mondja az'indoklás - hogy olyan előkészületek'történtek, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyilkosság gyanúját keltsék. Az itélet ellen a királyi ügyész a minósitós miatt, a vádlottak és védőik pedig onyhités céljából jelentettek be fellebbezést. /MOT/ P.
