Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2
1939-01-23 [197]
A MAGYAR IS NEMET KULTGRA TAL^LKOZ.SA A BERLINI EGYETEMEN. Dr .Klbédl Varga 3 ánd_or előadás a Berlljgbgji, -a, iPftgy^r é« iñép ft * f Vl'^f 1 "•"¿1 . A nemrég megkötött magyar-német kulturális egyezmény e-~ * gyík eredménye volt az az előadokörut, amelyre a nőmet tudományos körök hívták meg dr. Klbédl Varga Sándor egyetemi rk« tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári hivatalának vezetőjét. A fiatal magyar tudós a Német Filozófiai Társaság meghívására előbb Magdeöurgban tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást s onnan Berlinbe hívták ahol a berlini egyetemen tartott előadást a magyar és német filozófiáról a német szellemi élet vezetőegyéniségeinek jelenlétében. A berlini egyetem előadótermét zsúfolásig megtöltötte at érdeklődő előkelő közönség, ott volt a német birodalmi nevelésügyi miniszteriura részéről Prof. Hamlganz fő referáis ós dr. Dahnke miniszteri tanácsos, a német külügyi hivatal részéről Schafer-Rümelln követségi tanácsos, Spranger Eduárd, Günther, Emge egyetemi tanárok, a magyar követség és Stojay Döme követ képviseletében Ghjczy Jenő követségi tanácsos, valamint Berlin s általában a német tudományos, társadalmi és politikai élet kitűnőségei igen nagy számban. Az előadást Emge professzor nyitotta meg, méltatta Varga prof es szer tudományos munkásságát 's a német kultúra iránt tanúsított baráti érdeklődését, majd dr 5 Kibődi Varga Sándor tartotta meg közel másfél órás előadását, amelyében a magyar és német filozófia viszonyáról, v&amlnt a német és a magyar szellem sajátos karakteréről beszélt. Az előadás első része az értékélő tudat fejlődési fokozatait ismertetve, rámutatott az erdélyi iskolának eredményeire, a közel kétmilliót kitevő erdélyi magyarságnak a magyar művelődésben betöltött szerepére, amelyet a Somániához rőtén t; erős zakós elcsatol ás sem tudott megszüntetni 0 Az előadás második része az értékek rangsorának és rendszerének problémáival foglalkozott és kimutatta azt a szoros kaposolatot, amely a magyar értékfilozófla és a rémet idealizmus, közelebbről az úgynevezett délnyugati német iskola eredményei között fenáll. Végül a magyar ás német szellemiség jellemzésére tért át az előadás, utalt a magyarság geopolitikai helyzetevei kapcsolatos veszályeztettségéből eredő háborús életformájára, a katonai és a jogászi elemnek a magyar értéktudatban elfoglalt uralkodó jelentőségére , általában a magyarságnak az aktív élet körül való ös zpohtosul ás ára és a kontemplativ javakban való viszonylagos s ze génységére» A magyar idealizmus - mondotta Varga professzor - a magyar állam megszervezésében és "nfeláldozó védelmében lángol a legmagsabbra, legerőteljesebb megnyilatkozása a magyar állam fe tartásáért folytatott harc. Innen érthető a magyar állameszmét -jelképezi Szent Korona rendkívüli tisztelete ls, A németség és magyarság szellemiségének jellemzésénél az előadás a lutheri és kálvini protestantizmus különbségére és a magyarságnak az utóbbihoz való csatlakozására hívta fel a figyelmet , A magyarság a. protestantizmusban is a latin szellemhez húzódik, egyy irányba jutva ebből a szempontból a római katolikus magyarsággal, De epen különbségénél és önállóságánál fogva mindig érdekli 3 német szellemi élet, attól ösztönzéseket és kiegészülést várva közös célok felé haladó szellemi küzdelmekben, Varga prof ess zort előadásának befejezése után' melegen ünnepelték s az elp «¡das után a berlini Coilegiura Hungarl curaban fogadóestet rendeztek tiszteletére, ahol a magyarságot érintő sok más kérdés merült fel. Az előadó a magyar kultúra és a magyar nép megismertetésének érdekében hasznos munkát végzőit. Varga professzort egyébként felkérték egy \ gyűjteményes munka elkészítésére a magyar szellemi életről s'meghívták t egy nagy berlini tudomány t>s folyóirathoz : ni: ¡cae ársnak .TMOT/j ,
