Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-27 [197]

—KEMERI NAGY IMRÉT FELMENTETTE A KÚRIA AZ IZGATÁS VÁDJA ALÓL; Az egyesült nemzeti szocialista párt másfé 1 esztendővel ezelőtt a Tompa­utca 14 szám alatti házban uj párthelyiséget avatott. Az egybegyűlt száz­ötven főnyi hallgatóság előtt több szónok után Kémeri Nagy Imre beszélt, aki ellen az ott elhangzott kijelentései miatt osztály elleni izgatás és nemzetgyalázás vétsége miatt bűnügyi eljárás indult, A budapesti büntető­törvényszék előtt megtartott főtárgvaláson Kémeri Nagy Imrét e két cse­lekmény miatt ös szbüntetésül egyhónapi fogházra Ítélték el és ezt a bün­tetést a budapesti tábla helybenh-gyta, A bejelentett semmiségi panaszok folytán a királyi kurla Kvassay-tanács a megs emmisitett e az als ö blr°ságok Ítéletét és Kémeri Ngy Imrét az izgatás vétségének vádja alól felmentet* te, de a fennmaradó magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt nyolcnapi fogházra Ítélte el, A kúria Ítéletének indokolása szerint a vád­1 ottnak panasz tárgyává tett azon kijelentése, hogy a papoknak kellene a vagyonukból az éhező parasztokat segiteni, nem tartalmazza a papi osz­tálynak olyan színben való feltüntetését, ami a többi osztály előtt elle­nük a gyűlölet felkeltésére alkalmas lenne, mert a papság igen jelentéken/ része szerény anyagi viszonyok között él, mig a parasztság túlnyomó ré­sze nem éhezik. A nemzetgyalázás vétségét az alsóbiróságok - mondja a kúria Ítélete - helyesen állapították meg és a kurla a vádlottra bűnössé ­gi fokával aranyban álló nyolcnapi fogházbüntetést szabott ki e cselek­r:, ény miatt. /MOT/G. I ­—-KÖNYVÁRUSITÁS A KAPUüLJBAN; Jelentettük, hogy a polgármester megtiltotta a főváros területén a kapu­aljakban létesült könyvárusitó üzemek működését. Ebből kifolyóan a buda­pesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság foglalkozott egy fel­mondási perrel. Deutsch Lajosnénak is volt egy bérház kapualjában könyv­árusitó üzeme, azonban nke-rületi elöljáróság ezt betiltotta, majd fel­1 ebbezés folytén a főváros p olgérmestere az elöljáróság határozatát hely­benhagyta s igy ez az intézkedés jogerőssé vált. Ezek után Deutschné a háztulajdonosnak rögtöni hatállyal felmondotta a kapualj bérletére vonat­kozó szerződését, amit a háztulajdonos tudomásul is vett. De ezzel még nem fejeződött be az ügy, mert Deutschné kártérítési pert indított Fuchs Sándor háztulajdonos ellen, A járásbíróság azonban a felperes kárigényét alaptalannak nyilvánította és o keresetet elutasította; Fellebbezés foly­tán került az ügy a törvényszék elé, ahol dr. Nagy József tanácselnök ve­zetése mellett tartott tárgyalás után közbenszóló itéletettel megváltoz­tatták a járásbíróság döntését és y háztulajdonos kártérítési kötelezett­ségét a felperest ért teljes kárösszeg erejéig megállapította, A perben a há*Rulajdonos azzal védekezett, hogy a kapualj már tiz ét? óta bérbe volt adv- és az ellen a hatóság korábban kifogást nem emelt, tehát a ház­tulajdonos teljes jóhiszeműséggel kötötte meg a felperessel a kapualjra vonatkozó bérleti szerződést), A bíróság azonban ezt a védekezést alapta­lannak mondotta, mert a háztulajdonosnak tudnia kellett, hogy a kapualj bérbeadására a hatóságtól engedélyt nem kapott, tehát ilyen körülmények között a háztulajdonos jóhiszeműséggel nem védekezhet, A törvégszék e közbenszéló ítélete folytán visszakerülnek az iratok a központi járásbí­rósághoz, ahol a további tárgyalás során megállapítják annak a karnak, az összegét, amelyet az alperes a felperesnek megfizetni tartozik. /MOT/G.

Next

/
Thumbnails
Contents