Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-26 [197]

A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZGYŰLÉSE, Csütörtökön tartotta egésznapos közgyűlését a Budapesti KeresAedelnii és Iparkamara Éber Antal elnöklése vei, aki megnyitójában vázolta azt a súlyos gazdasági helyzetet, amellyel az uj esztendőben számolnunk kell. Ilyen nehéz helyzetben természetszerűleg előtérbe lépnek a szociális reformok, amelyek a miniszterelnök megállapítása szerint a rend fenntartásinak biztosítékai. De azzal is tisztába kell jönnünk, hogy a kisemberek érdekeit is csak a termelés előmozdításával szolgálhatjuk hathatósan, A termelés szinvonalat pedig csak a nyugalom légkörében tarthatjuk fenn. fia nyugtalanság és bizonytalanság van, akkor a termelés összezsugorodik és igy a szociális reformokkal sem tudjuk megvédeni a törjiegket, A reformok ütemét és méreteit is ahhoz kell altcalmazni, hogy ne okozzunk a termelő osztályok között nyugtalanságot és ne idézzük elő a belső fogyasztás csökkenését, mert ennek konzekvenciáit minden társadalmi osztály megérzi. Napirend előtt Kiss Illés • Antal/Kiskunhalas/ szólalt fel és tiltakozott a Bata-gyárnak Cikta néven történt magyarországi letelepedése ellen, A cipészek többizben fordultak panasszal a kormányhoz emiatt és lehangoló érzéssel vették tudomásul, hogy a Bata-gy ár letelepedését a Felvidéknek olcsó cipőkkel való ellátása miatt engedélyezték. Az természetes, hogy a magyar <cipésziparos nem tud olyan áron termelni, mint a Bata-gyár, de ennek nem ők az okai; A cipészipar a Kamara elnökségét kéri fel közbejárásra, hogy szüntessék be a Bata-gyár magyarországi üzemiét és tiltsák ki az országból összes üzleteit,, Az elnök válaszában kijelentette, hogy a Kamara teljes mértékben átérzi a ciépszip, rosság helyzetét és ennek a kérdésnek t anulmányozására megbizta Moór Jenő kamarai titkárt, hogy jelentését illetékes helyen felhasználhassák, Dr, Kozmutza Pál a légoltalmi óvóhelyek épitésének kérdését ismertette. Hangsúlyozta ennek jelentőségét és utalt arra, hogy legtöbb külföldi országban az állam, illetve a városok és közületek gondoskodnak óvóhelyek építéséről, más országokban viszont az állam anyagi támogatással segiti elő az építkezést. Miután az államnak kell gondoskodnia az állampolgárok biztonságáról, az államnak kellene az óvóhelyápit ési költségeket 75$-át vállalni, mig a fennmaradó részt a háztula jdonosk és lakók közösen viselnék. Bejelentette, hogy a Kamara bizottságot küldött ki az óvóhely építési költségek re gállapit ás ára és a beérkezett adatok alapján dolgoz majd ki részletes pénzügyi tervet. Hangsúlyozta az óvóhely-kataszter felvételének, a háztulajdonosok részére megfelelő kölcsönök biztosításának és a műszaki feltétele k egyöntetű megállapításának fontosságát. Éber Antal beszámolt azokról a tár gyalusokról, amelyeket a pénzügyminiszterrel a tatarozási és át a lik itási adókedvezmények meghosszabbítása érdekében folytatott, A Kamara az óvóhelyépitési kérdés vizsgálásánál figyelemmel van arra is, hogy az agyonterhelt háztulajdon nem képes ujabb terheket magara vállalni. A kiküldött bizottság jelentése alapján kivan majd a Kamara részletes pénzügyi tervet kidolgozni az óvóhely építésekre. Köszönettel emlékezett meg arról a jóindulatról és megértésről, amelyet a honvédelmi miniszter tanúsít az óvóhely építésekkel kapcsolatosan. Haideieker Sándor felhívta a figyelmet arra

>? hogy nemcsak a háztulajdonosok, de a középipar sem rendelkezik megfelelő tőké vei,Kérte, hogy a Kamara hivja meg a szakértekezletre a középipart is . Kovátsek Ferenc az ópitőipar súlyos helyzetével foglalkozott, amely szükségessé teszi, hogy munkalakalom nyiljék a légoltalmi óvóhelyek építésével. Szerinte megfelelő hiteleket kellene nyújtani a háztulajdono| soknak. Java ° olt a a költségek fedezésére a beruhuzáisC. hozzájárulás igényI bevételéto A gyors intézkedés szükségét hangoztatta és sorrend raegállaplVjt^sut kérte, hogy az óvóhelyek hogyan épüljenek, \ v /Folyt.köv,/