Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-09 [196]

/Folyt .5 ./ruízy ^nare oeszeae a Közigazgatási Dirosag teljes uiesen. illetőleg tartomány gyűlési képviselőinek részben a magyar országgyűlés képviselőházába meghívásával, részben pedig a felsőház tagjává kinevezésével nyert megold ást. - A Felvidék visszatérése az államban ujabb célok kitűzését, ujabb feladatok megoldását tette szükségessé s a visszacsatolt Felvidék állampolgárainak a törvényhozás ban részvétele a törvényhozói szerv működésének uj szint kölcsönzött. Ezek a körülmények az állampolgárok összességének is fokozottabb figyelmét keltették fel - és élt án - az országgyűlés működése iránt. - Ezért és a megoldásra váró feladatok fontossága folytán a törvényhozói hatalom alkotmányos gyakorlása - ha lehetséges - jelentőségében még növekedett. - Alkotmányosnak pedig a törvényhozói hatalom gyakorlása csak akkor minősíthető, ha a képviseleti jellegű törvényhozói szerv a törvényhozói hatalom elhatározását maga végzi, vagyis a törvényalkotásban a képviselők /még pedig egyedül a tanácskozás es a szavazás módját irányitó szabályok által korlátozott vélemény nyilvánítás utján/ maguk vesznek részt, mert a törvényhozói hatalom gyakorlása a törvény hozói szerv, nem pedig * végrehajtó hatalmi szerv feladata. Ebből következik, hogy a törvény hozás a maga hatáskörét - egyes kijelölt ügyekre, meghatározott időre, sőt, mint az u.n, Felvidéki törvény 4. §-ában történt, területileg ls korlátozott hatállyal - a kivételes helyzet által indokolt rendkívüli esetben, amikor ezt az életviszonyok váratlan ós gyors változása megkívánja - átruházhatja ugyan, azonban korlátozás nélküli átruházást általános felhatalmazás alakjában az alkotmányosság alapelvének súlyos sérelme nélkül nem tete t • - Ami már most a visszacsatolt felvidéki területekre az állami főhatalom máik ág ának: a végrehajtó hatalomnak kiterjesztését illeti, a végrehajtó szervek :1 jelölése, az állami és önkormányzati közigazgatás megszervezése a többször felhívott to .4 . §-ábsn foglalt felhatalmazás alapján kibocsájtott 9330/1938 .M.E., illetve 9800/1938.MJÜ.számú rendeletekkel - bár egyelőre részben ideiglenes alakbai - ugyancsak megtörtént • - Idevonatkozóan rá kell ."jutatnom arra, hogy amint vitathatatlan aniak az elvnek a helyessége, hogy minden nemzet alkotmánya anynyit ér, amennyit abból a közigazgatás megvalósítani tud, éppúgy elsőrendű fontossága a közigazgatási szervezetnek az egész országban egységes elvek szerinti kialkitása* - Alkotmányunk szerint a kormányzati autonómia hazánkban csak a vármegyei, törvényhatósági jogú és megyei város,^, úgyszintén a községi közületben áll fenn, vagyis egyedül ezek a közületek vesznek részt önálló jogalanyként, önálló közjogi személyiségként a köz- és a helyi feladatok megoldásában, mlg a járási beosztás csak az egyes hivataloknak és intézményeknek területi hatásköre, illetékessége s ze pont j ából van megállapítvao - A visszatért területrészeknek a régi vármegyékbe beolvasztása, a visszacsatolt területen - a járási önkormányzat megszüntetésével— a vármegyei, a /törvényhatósági jogú és megyei/ városi és községi önkormányzati testületi szerveknek az átmenet megkívánta és csak az átmeneti időre érvényes eltérésekkel történt megalakít ás a, tehát az eredeti állapot visszaállításának, az alkotmányossághoz, a jogfolytonossághoz és a történelmi múlthoz ragaszkodás nagy elvének egyedül helyes és szükséges alkalmazás a volt. - A 93ő0/1938.M.E. számú rendelet 29. §-a /l/ bekezdésének azzal a rendelkezésével pedig, hogy az országos érvényű általános közigazgatási jogszabályok hatálya 1938. évi december h- 22. napjától kezdődőleg, a pénzügyi jog szabályainal: hatálya pedig a 9800/1938 ,M.E. számú rendelet szerint 1939. január 1-től kezdődően a visszacsatolt felvidéki k területekre is kiterjed, a végrehajtói hatalom anyagi jogszabályai is \v is szanyerték ott hatályukat. /Folyt .köv ./ DM ORSZÁGOS LEVÉLTÁR i \' I K szekció